• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

"Március 15." megemlékezés és emlékmű felavatás

Nyomtatás

Ünneplés március idusán

A késő délutánra szervezett program és a borús, kissé barátságtalan idő nem szegte kedvét a megemlékezőknek. Sokan érezték úgy településünkön is, hogy elfogadják a közös ünnepelésre szóló invitálást.

A nap hangulatát is idéző szép plakát Petőfi gondolatával kezdődik: „Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.
A színpad hátterében egy hatalmas magyar zászló a fekete drapériára erősítve, mintha lobogna, fújná a szél; a feketeség kiemeli a színeket. Egyszerű, mégis hatásos dekoráció.
Kálmánfi Gábor köszöntője és a Himnusz, nemzeti imádságunk közös éneklése után az ünnepi beszédet Pék Tibor alezredes, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ, Légiirányító Központ parancsnoka tartotta.
Megemlékezésemet… katonaként – ahogy fogalmazott – ennek a… bátor és önfeláldozó honvédseregnek szentelem.” Az 1848-ban megvalósuló nemzeti egység tette lehetővé a „honvédsereg… tömeghadsereggé fejlesztését, a kor színvonalán álló haderő létrehozását, egyben lehetőség szerinti felszerelését és ellátását az ország viszonylagos gazdasági elmaradottsága ellenére is.”
Szólt arról, hogyan valósult meg az ország hadügyi önállósága, miként szerveződött a nemzeti őrsereg, miként teremtődött meg a jogi háttér az országgyűlés határozatával.
Az 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb teljesítménye a hadszervezés volt. Néhány hónap alatt a sebtében felállított, eltérő jogi állású, harcértékű és feladatkörű, ráadásul sok fronton széttagolt csapatokat a folyamatos harcok közepette is sikerült egységes, ütőképes, valódi hadsereggé kovácsolni”- mondta az előadó. Ezt az utat vázolta fel annak nehézségeivel, hibáival, de nagyszerű győzelmeivel is.
„Amikor I. Ferenc József császár fél térdre ereszkedve kézcsókkal köszönte meg I. Miklós cárnak a magyar forradalom leverésére adott 200 ezer katonáját, e térdhajtás a honvédsereg teljesítményének is szólt” – hangzott el, ahogy a mi főhajtásunk minden évben, ezen az egyik legszebb ünnepünkön a forradalom és szabadságharc híres és névtelen hőseinek szól.

Az ünnepi műsort az Endrődi Sándor Református Általános iskola és Kézilabda Utánpótlás Központ 7. osztályos tanulói adták, ez is hagyomány már településünkön. Felkészítő tanáruk Trositsné Mohai Mária tanárnő. Közreműködött az iskola énekkara Kovácsné Miskei Tünde vezetésével.
A megemlékezés a Szózat közös éneklésével zárult a nagyteremben, de folytatódott a művelődési ház udvarán, ahol is a ház falán lévő emléktáblák megkoszorúzására került sor. Az óvodások minden évben készítenek valamit, ami az ünnephez kapcsolódik, s közösen elhelyezik a fal tövében munkáikat még az ünnepet megelőzően. Idén egy sor hajtogatott katona figura a nemzeti színekben fogadta a emlékezőket.
Kossuth katonáinak tábláját Pék Tibor alezredes és a polgárőrség nevében Petró János és Störk József, May János emléktábláját Hebling Zsolt polgármester és Báró Béla jegyző, valamint Ferenczy Gábor alpolgármester és Gaál Dezső képviselő koszorúzta meg.

Az ünnepség a Szabadság téren folytatódott húsz perccel később. Itt is felcsendült a Himnusz az új, 1848-as emlékmű felavatását megelőzően. Polgármesterünk elmondta, hogy az ötlet, mint korábban is, Both Gábortól származik, a munka elkészítésében rajta kívül még Simon Dániel és Baram György is részt vett.
A szobrot takaró, nemzetiszínű szalaggal átkötött sötétvörös lepel levételét Hebling Zsolt polgármester és Both Gábor alkotó közösen végezte.
Az emlékdomb vöröskő sziklatömbjén ezentúl egy Kossuth-címert láthatunk.
Az 1849-es nagycímeren a korona helyét két babérág foglalja el. A koronát nem Kossuth száműzte a címerről, hanem a trónra lépő I.Ferenc József, aki az olmützi alkotmányban Magyarországot tartománnyá minősítette. A Szent Korona mint a magyar államiság jelképe továbbra is ott maradt a honvédzászlókon. Olyan irat nem került elő, mely igazolta volna, hogy Kossuth rendelte volna el a korona levételét a címerről. Mindenesetre ebben az időszakban a babérágas címer volt használatban. Ennek mását faragták kőbe.

Az emlékezés koszorúit itt is elhelyezték sorban, egymás után: Pál Béla megyei képviselő, Katona Tímea és Tóth Zoltán képviselők, Csiszárné Huszár Judit és Mészáros Károly intézményvezetők, Berkes Péter és dr.Kálmán Csaba az egyházak, dr.Vajta Sarolta és Hoffman Istvánné az ANYPE, valamint Vörösmarty Mihály és Kovács Endre a FIDESZ képviseletében.
A szoboravató a Szózat énekével ért véget.

Csiszár Edit

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói:

Módosítás: ( 2017. március 16. csütörtök, 12:45 )  

Everness Fesztivál

Praktikumtár

Harley-Davidson

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton riviéra

Hirdetmény

Balaton Best Card