• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Endrődi Szalon - beszélgetés Kovács Endrével

Nyomtatás

A Somorjai Horváth Piroska által vezetett Endrődi Szalon idei első vendége a kilencvenes évek elejétől településünkön élő fotóművész, Kovács Endre,

 akiről Korzenszky Rihárd tihanyi perjel egyszer azt mondta: „Kovács Endre látni tanít bennünket.”

 Ez a vélemény – több más között – ugyan az est végén hangzott el, én mégis ezzel a meglátással kezdem, mert nem csak sommásnak, hanem igaznak is érzem.

A ráhangoló, Bach zenéjével aláfestett képsorok válogatást mutattak munkáiból, több évtizede készültek s minapi fotók egyaránt szerepeltek benne.
A köszöntő után megnéztük együtt azt a portréfilmet, amit Sipos István rendezésében a Duna Televízió készített 2004-ben Emlékezés tükrei (Kovács Endre műhelyében) címmel. Ebben az életút- visszatekintésben földerengett a pesti gyerekkor, a szigligeti emlékek, a kamasz fiú emlékei Kassákról és a naplementéről, a fotózáshoz való erősödő vonzalomról….

A Magyar Nemzeti Galériában Petrás István tanítványaként hat évig tanulta a „mesterséget”, közben találkozott Halász Péterrel és társaival, akik megalapították a Kassák Színházat. Ő fotózta a próbákat, előadásokat, hétköznapi pillanataikat, ezekből is láttunk néhányat. Ezeket az avantgard törekvéseket a hatalom nem nézte jó szemmel. Ennek egyik eredménye lett az ország elhagyása feleségével, Judittal. Svájcban telepedtek le, Lausanne lett az otthonuk majd húsz évig. A Genfi Képzőművészeti Főiskola audiovizuális szakán diplomát szerzett, készített dokumentum- és fikciós filmeket, aztán Párizs, Rotterdam s egy amerikai utazás….. ( e korszak képei azóta kötetekbe kerültek).

A hazatérés után Alsóörsöt választották. Itt telepedtek le egy hangulatos kicsi házban, és fokozatosan ismerkedtek az itt élőkkel, akik befogadták, megszerették őket. 2000-ben Millesimus címmel egy szép album jelent meg Alsóörsről, benne a táj, az ember, a munka és annak eredménye, fotókon.
A filmet követően az elmúlt tizenhárom évről folyt a társalgás, megjelent könyvekről (csak kiemelve hármat: Hit és látás, a már említett fekete-fehér képekből összeállított hármas könyv, s az elmúlt évben kiadott Vöröskő). A felsorolás nem teljes, ahogy a kiállítások említése sem, hiszen a környéken, a fővárosban, külföldön is többször volt kiállítása, a legutóbbi tavaly Prágában kedves emlék, mert barátok is elkísérték.

Végezetül Géczy János író gondolatát idézem: „A lassú nézés a szem tulajdonosát megajándékozza a nyugalommal, a részletek harmóniájával, tulajdonképpen az időtlenség érzésével. Adódik dolog, amit csak lassított nézéssel szabad nézni, s akadnak látványok, amelyek kizárlólag a lassúan nézők számára léteznek. Kovács Endre közéjük tartozik."

Sok barát, ismerős és tisztelő vett részt ezen a hangulatos estén.
Búcsúzóul megszólalt kedvenc zenekarától egy dal, a Vad Fruttik Hold c. száma: „Tegnap felmentem a Holdra……”

Csiszár Edit

Nagy Veronika fotói: 

Módosítás: ( 2017. április 04. kedd, 08:47 )  

Praktikumtár

Harley-Davidson

Fogyasztóbarát

Vízparti szállás

Balaton riviéra

Balaton Best Card