• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Utószó a Pajtás személyhajó tragédiájához

Nyomtatás

Huszonhárman nyugszanak hullámsírban

A Pajtás csavargőzös 63 évvel ezelőtt Balatonfüreden bekövetkezett balesetére emlékeztek az érdeklődők Alsóörsön az Eötvös Károly Művelődési Házban.

 Az ANYPE által szervezett előadás és filmvetítés során hiteles forrásból ismerhettük meg a történteket.

1954. május 30-án Balatonfüred, a kedvelt üdülőhely élte mindennapi életét. Gyermeknap volt. A szép időben sokan sétáltak a parton, köztük édesanyjával az Alsóörsön élő, akkor hét éves Vajna Csabáné Németh Ágota. Beleborzongva, könnyes szemmel gondol ma is arra, ami akkor történt, nemcsak a látottak okán, hanem azért is, mert hajszálon múlt, hogy nem volt ő maga is részese az eseményeknek.

Délelőtt tizenegy óra volt. A hajópénztártól léptünk ki éppen – meséli, amikor jött a Pajtás. A Széchenyi - szobor felé fordult. Láttuk, hogy a fedélzeten rengeteg ember van, akik egy irányba rohannak. Vitorlásverseny volt, gondoltuk, mindenki azt akarja nézni. A hajó dőlni kezdett, majd percek alatt elsüllyedt. Kitört a pánik. Az utasok egyike osztálytársam óvodás korú kishúga volt, akit édesapja bedobott a Balatonba, majd maga is utána ugrott. Ma is hallom a velőtrázó sikoltozást. A szülők rossz információt kaptak, azt hitték, hogy a Beloiannisz borult fel, amellyel gyermekeik sétahajózásra indultak. Pillanatokon belül egész Füred az utcán volt. Közben megkezdődött a mentés. Elsőként a vitorlásverseny résztvevői siettek a bajbajutottak segítségére. A túlélőket a Beloiannisz vette fel, huszonhárom holttestet a Vitorlás presszó teraszára fektették katonai pokrócokkal letakarva.

Az ország megdermedt a hír hallatán. A baleset körülményeiről rendkívül kevés információ látott napvilágot, később kiderült, hogy hiányosan és pontatlanul. De mi is történt azon a végzetes napon?

A baleset bekövetkeztének időpontjában Heisz Pál volt a hajó kapitánya, Steiner János a kormányos, Kersák János a hajógépész feladatát látta el. Mindhárman gyakorlattal rendelkező, képzett szakemberek. 1993-ban készült Kersák János visszaemlékezése alapján készült egy dokumentumfilm. Ennek rövidített változatát láthattuk most Alsóörsön, előzőleg Siófokon és Tihanyban volt erre mód. A film után Deák István okl. hajóskapitány, volt nautikai és igazságügyi hajózási szakértő tartott vetítettképes előadást, szakmai gyűjteményének írásos dokumentumaival alátámasztva azt. A két beszámoló számtalan részletre rávilágított, tévhiteket oszlatott el és következtetések levonásával szakmai kérdésekre adott magyarázatot.

Összességében megállapítható, hogy a tragédiát több tényező együttes hatása idézte elő. Az előzményekhez hozzátartozik az, hogy a háború után jelentősen megnövekedett utasforgalmat csak úgy lehetett lebonyolítani, hogy folyami hajókat hoztak le a Balatonra, a helyi viszonyoknak megfelelően átalakítva azokat. Ezek egyike volt a Pajtás. A vád, amellyel a személyzetet illették, nem volt helytálló. Ez arra vonatkozott, hogy a hajó túlterhelt volt. A Pajtás 200 fő befogadására volt alkalmas, ezzel szemben a végzetes úton a hat fős személyzeten kívül csak 175 fő utazott rajta. Fényképfelvétel bizonyítja, hogy gőz fúj ki a kéményből, ami bizonyság arra, hogy nem ment gyorsan. Az viszont tény, hogy a Pajtás üzemeltetési engedélyét Balatonra kerülésekor, 1952-ben egy évre adták meg, a baleset pedig 1954-ben történt. Nem szokatlan – mondta Deák István, hogy egy hajó megdől, stabilitását azonban döntéspróbával lehet kontrollálni. Ez a művelet a Pajtás vonatkozásában soha nem történt meg.

Hogy mi okozhatta mégis a balesetet? A régi füredi mólót 1942-ben lebontották, korabeli fényképeken jól látszanak a hozzátartozó facölöpök. Ezeket ugyan kiemelték, de maradványai lehetnek a vízben. Amikor a hajó a kikötőben jobbra fordult, beléjük ütközhetett, ez magyarázat arra, hogy gyorsan dőlt. Amit pedig a parton állók úgy ítéltek meg, hogy emberek rohannak a vitorlásversenyt nézni, annak az volt az oka, hogy a hirtelen dőlő hajón nem volt mibe kapaszkodniuk és átzuhantak a fedélzeten.
Az előadás során szó volt még a vonalismeretről, a fordulás ívének helyes megválasztásáról, a hajószerkezetről és más nautikai kérdésekről. Kersák János, akit egy matróz mentett ki a hajóba zúduló vízből, elmondta, hogy egészségére és egész életére kihatnak a történtek. A kapitányt, a kormányost és őt kihallgatta az ÁVH, ellene nem emeltek vádat, két társát felmentették. Deák Istvántól megtudtuk, hogy a halálos áldozatokon kívül ötvenheten megsérültek, ez volt a balatoni hajózás második legnagyobb balesete (a legnagyobb egy 1796-ban bekövetkezett, 58 halálos áldozatot követelő tragédia volt). A hajózási szakember elmondta azt is, hogy a Pajtást később kiemelték és átépítették, majd Siófok motoros néven folytatta útját a Dunán. Aki pedig a balatonfüredi Tagore sétányon sétál, ma is szembesül ezzel a szomorú esettel egy szobor formájában.

Kovács Piroska

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói:

 

Módosítás: ( 2017. május 12. péntek, 20:05 )  

Nyárbúcsúztató

Zorall Sörolimpia

Praktikumtár

Vízparti szállás

Balaton riviéra

Harley-Davidson

Fogyasztóbarát

Hirdetmény

Balaton Best Card