• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Beszélgetés Bélafi Lászlóval

Nyomtatás

Az Endrődi-szalon vendége volt: Bélafi László
Május elején különösen kellemes estét tölthettek együtt a szalon vendégei, hiszen a beszélgetésre meginvitált Bélafi Lászlót zenekarának, a Swing-szwing együttesnek néhány tagja is elkísérte,

be is rendezkedtek a színpadon a zenéléshez, így az esti beszélgetést zenével fűszerezte meg Palkovics György, Vonderviszt Lajos, Dely Viki és Kapor Ági.

Az együttes Alsóörsön is ismert és népszerű, az elmúlt három nyáron többször is élvezhettük muzsikájukat a Jazz móló hosszú estjein, lent a parton balatoni háttérrel. Nagyszerű esték ezek! S idén is találkozhatunk majd velük,  a Nyárbúcsúztató programjai közt is, a 0. napon övék lesz a színpad, s aki részese lesz annak az estének, nem fog csalódni.
Somorjai Horváth Piroska  egy régi emlék felidézésével kezdte, Jancsó Adrienn gondolatával, mi egy jó este titka? A közös befogadó hangulat. S mint később megtapasztalhattuk, ez nem hiányzott ezen az estén sem.

Bélafi László mérnökember, aki kitűnő zenész is, s vallja, hogy egyedül vagy közösségben zenélni egészen más élmény, az együtt zenélés a „non plusz ultra”.  Arra a kérdésre, hogy tehetséges embernek tartja-e magát, szerényen kitérő válasz érkezett, a megfelelő feladat mozgósítja az ember alkotó energiáit, ez viszi előre, no és a kíváncsiság a másik nagy hajtóerő.
Hogy is kezdődött az észrevétlen elköteleződés a zenével? A veszprémi zeneiskolában kisdiákként szolfézst tanult Nyitrai Károlytól, majd furulya volt az első hangszer, később klarinét, majd sokkal később, harminchárom évesen a szaxofon (tenor). Huszonöt éve megalakult a Szwing-szwing együttes, idővel hatalmassá gazdagodott  repertoárjuk, talán egy hétig is tudnának zenélni folyamatosan. S aki hallotta, látta őket, az tudja, milyen örömmel teszik ezt.
Édesapja is művelte a zenét, tagja és titkára is volt Veszprém város ének- és zenekarának, így a kórus ügyek gyakran a család nappalijában kerültek megvitatásra. Az ötvenes évek derekán Zámbó István szervezte meg a város ének- és zenekarát támogatóival, segítőtársaival, köztük Bélafi László édesapjával.

Mégis úgy alakult, hogy épületgépész mérnöki diplomával a zsebében tért vissza Veszprémbe.  Ő úgy tartja, hogy a jó ötleteket, terveket minél több embernek kell elmondani, hogy az emberek magukénak érezhessék, s ez nagyban hozzájárulhat egy elképzelés megvalósulásához. Példaként említette a veszprémi Brusznyai-emlékművet, s közelebbről, az alsóörsi vitorláskikötőt, amit óriási ötletnek tart. Az ő régi nagy álma is megvalósult a Hangvilla megépülésével. Az 1990-es évektől dédelgetett terv ma már valóság Veszprém belvárosában. Falán réztábla hirdeti, hogy építőipari nívódíjjal ismerték el..
A régi, lerobbant Séd mozi át- és körbeépítésével valósult meg ez a csupa üveg impozáns épület, mely ma otthont ad a város művészeti csoportjainak, színháznak, nívós előadások színhelye.

Arra a kérdésre, hogy mik a következő tervek, „sok kicsi terv, folyamatosan” – hangzott a válasz.
Bélafi László jó humorral megáldott szerény ember. Olyan,  aki inkább csinálja, mint magyarázza.

A beszélgetést többször színesítette zene, jó hangulatot teremtve. A végén a meglepetés is zenében  érkezett, csak neki szólt a dal:  a „Bár nem híres jazz énekes…..” kezdetű régi sláger refrénjét kicsit módosítva énekelték a zenésztársak. „Nekünk csak ő kell!”   S ezzel ők is mindent elmondtak az együttes vezetőjéről, barátjukról.

Csiszár Edit

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói:

Módosítás: ( 2017. május 17. szerda, 22:29 )  

Nyárbúcsúztató

Zorall Sörolimpia

Praktikumtár

Vízparti szállás

Balaton riviéra

Harley-Davidson

Fogyasztóbarát

Hirdetmény

Balaton Best Card