• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Szabó Magda a Rickl család szemével

Nyomtatás

A történet régimódi – a megközelítés újszerű. Szabó Magdára, a kortárs irodalom kiemelkedő alakjára emlékezett Alsóörs október 3-án.

Az esemény igazi rangját az adta meg, hogy az Alsóörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület olyan előadót hívott meg erre az alkalomra, aki személyesen ismerte a 101 évvel ezelőtt született írónőt, sőt, rokoni kapcsolatban állt vele.

Élénk érdeklődés, telt ház az Eötvös Károly Művelődési Ház színháztermében. Mindig izgalmas pillanat, ha valaki, akit „csak” művei alapján ismerünk és azok által közel engedünk magunkhoz, valamilyen formában egyszer csak elénk toppan. Ez történt most.

Az előadó, Dr. Cserháti László Gáborné Nagybákay Anna Krisztina okl. vegyészmérnök Szabó Magda dédanyjával, a Régimódi történetből jól ismert Rickl Máriával áll rokonságban. Azt eddig is tudtuk, hogy az író édesanyját, a rajongásig szeretett Jablonczay Lenkét ő nevelte fel. Az előadás során átfogó képet kaptunk a családi viszonyok bonyolult szövevényéről. Mint azt megtudtuk, a Rickl család Svájcból, Ausztrián keresztül érkezett hazánkba. Első magyarországi tagja, az 1748-ban Ausztriában született Rickl József Antal Pesten (később Kolozsváron és a dinasztia későbbi székhelyén, Debrecenben is) fűszer és drogériaáru üzletet nyitott. Az ő József Zelmos nevű unokája volt Rickl Mária édesapja, míg az előadó a másik unoka leszármazottja.

A továbbiakban tényeken és dokumentumokon alapuló családi legendárium alapján nyertünk bepillantást a Rickl família és Mária későbbi férje, a Jablonczayak nem kevésbé mozgalmas életébe. Ezek jórészt ismertek az olvasó előtt Szabó Magda műveiből – az Ókútból, a Régimódi történetből és más írásokból – most azonban új megvilágítást nyertek a személyes élmények, levelek, visszaemlékezések talaján. A családmese során néhány ”intimitásra” is fény derült. Ezek egyike, hogy német neve ellenére Rickl Mária apja Bem seregével egy önkéntes lovasszázad főhadnagyaként járt Erdélyben, ahol tiszti kardja megtetszett Petőfinek, aki díszkardját adta cserébe érte. Az ereklyét a család nagy becsben tartva őrizte. Láthattunk egy olajfestményt is a fiatal Rickl Máriáról, aki nagyon szép lány volt. Elhangzott néhány részlet Szabó Magda családjára vonatkozó írásaiból is.

Dr. Cserháti László Gáborné beszélt az írónő életrajzi adatairól és jól megérdemelt elismeréseinek sokaságáról. Ezek közül kiemelkedik a megítélt, majd még aznap visszavont Baumgarten- díj. Ez 1949-ben történt, egybeesve elbocsájtásával és a publikálás tilalmával. Szerencsére fiókjának továbbra is írt. Később sok más mellett megkapta a Kossuth-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét (polgári tagozat), a Hazám-díjat és a legjobb női szerző Franciaországban honos elismerését, a 86 évesen kiérdemelt Femina-díjat. Hallhattunk arról is, hogy tizenegy művét filmesítették meg – már az első, a Vörös tinta is nagy siker volt, én még emlékszem rá –, csakúgy, mint napjaikban a Régimódi történet, vagy az Oscar-díjas Szabó István mozija, az önéletrajzi ihletésű regényből született Ajtó, a világhírű Helen Mirrennel Emerenc szerepében.

Végezetül még egy gondolatot szeretnék megosztani az elhangzottakból, az írónő válaszát egy riporter kérdésére, hiszen az sokkal több egy feleletnél, és úgy gondolom, hogy mindannyiunk vonatkozásában igaz: „Vannak az emberben bizonyos információszilánkok, amelyek sokáig passzívak, aztán valahogy bekerülnek a véráramba, eljutnak a tudatig, ott kép formálódik belőlük, valamiféle felismerés. Az én újonnan formálódó képeim most arra bíztatnak, hogy kutassak, s embert, korszakot, eseményt megvizsgáljak, mit üzen a mának a története. A múlt megközelítése, ismerete nélkül nem érthető meg a jelen, s főképp nem segíthető, nem alakítható a jövendő.”

Kovács Piroska

Zórád Ferenc fotói:

Módosítás: ( 2018. október 08. hétfő, 12:59 )  

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton Best Card