• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Főhajtás október hatodikán

Nyomtatás

1849. október 6. Tragikus esemény tanúja volt ez a nap. Az „aradi tizenhárom”, ahogy a halhatatlanságba bevonultak, nem kevesebbet tett, mint életét adta a hazáért.

Hatalmas nemzetiszín trikolor az Eötvös Károly Művelődési Ház bejáratánál, a gyász szalagja és a kegyelet virágai. Mellette tabló a hős honvédtábornokok arcképével. Aki arra jár, megáll egy percre. Emlékezik.

Sokfélék voltak. Lázár Vilmos és Kiss Ernő örmény, Damjanich János szerb, Knézich Károly horvát, Lachner György német gyökerekkel bírt. Pöltenberg Ernő osztrák tábornok volt. Közülük mindössze négyen mondhatták magukat színmagyarnak, de a szabadságért tenni akaró lánglélek nem ismer határokat. Különböző fokon álltak a társadalmi ranglétrán is: Dessewffy Arisztid és Vécsey Károly gróf arisztokrácia körökhöz tartozott, a legendás Damjanich János vagyontalan volt. Megoszlott az életkoruk: a legidősebb Aulich Lajos, a magyar kormány hadügyminisztere ötvenhat évet élt, a legfiatalabb, Leiningen Westerburg Károly tábornok, Görgey barátja alig volt harminc. Még az ő életkorát sem haladta meg Kazinczy Ferenc legkisebb fiáé: Kazinczy Lajos ezredes, mindössze huszonkilenc éves volt, amikor golyó általi halálra ítélték. Az aradi  tizenhármak ugyanis nem tizenhárman voltak, hanem tizenheten. Négyüket azért nem soroljuk közéjük, mert őket nem október hatodikán, hanem azt megelőzőleg, vagy e napot követően végezték ki.

Október hatodika főpróbájaként szokták említeni augusztus huszonkettedikét, a német arisztokrata családól származó, Aradon éppen harminchatodik születésnapján felakasztott Ormay Norbert ezredes halálának napját, aki Kossuth szárnysegédje volt. Őt tartja az utókor az első aradi vértanúnak. Haynau azt írta ebből az alkalomból, hogy tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakaszttatott egy Auffenberg nevű egyént (ez volt Ormay eredeti neve), akit követni fognak a többiek. „Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől irtom ki a gazt” – ígérte, s mint tudjuk, szótartó ember volt.

Koszorút kötöttem Cserfa-levelekbül, Harmat csillog rajta örömkönnyeimbül. Kinek adnám én azt, Kinek adnám másnak, Mint vitéz Lenkey huszárszázadának?” Petőfi írta e sorokat a galiciai császári seregtől századának katonáival együtt megszökött Lenkey János vezérőrnagy, Komárom várának parancsnoka köszöntésére, aki a forradalmat segítendő tért haza. Őt csak azért nem végezték ki, mert börtönében elméje elborult és meghalt. A tizenhetedik aradi vértanúként az osztrák származású Ludwik Hauk alezredest tartják nyilván, aki részt vett a bécsi forradalomban is. Tetteiért húsz év várfogságra ítélték, ám Haynau tartotta magát elveihez. Zombory Iván főhadnagynak azért kellett meghalnia, mert sebesült kezével nem tudott tisztelegni Haynau előtt. A kivégzéseket a császári himnusz, a Gott erhalte! hangjai követték minden esetben.

Kiss Ernő altábornagy neve szorosan kötődik a mi szűkebb értelemben vett pátriánkhoz. Ő volt az, aki Balatonfüreden megismerkedett a Horváth - ház elsőbálozó kisasszonyával, Szentgyörgyi Horváth Anna Krisztinával a tiszteletére rendezett első Anna - bálon. Ez a találkozás döntőnek bizonyult mindkettőjük életében, egymásba szerettek, majd összeházasodtak. A boldogság nem tartott sokáig, Kiss Ernő Aradon fejezte be életét. Feljegyezte a krónika, hogy mivel császári csapatokat nem vezényelt, kegyelemből nem bitó, hanem golyó általi halálra ítélték. Az első golyó a vállába fúródott. A kivégzőosztag nem tudta, hogy mitévő legyen. Ekkor ő maga vezényelt ismét tüzet….

1849. október 6-án a Neugebaude udvarán is folyt vér. Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, gróf. Batthyány Lajos fejezte be ott életét. Eredetileg ő is a felakasztandók listáján szerepelt, de az ítéletet nem tudták végrehajtani, mert börtönében öngyilkossági kísérletet tett, megsérült, de nem halt meg. A kivégzőosztag előtt úgy ereszkedett féltérdre, hogy szemét nem engedte bekötni és ő maga vezényelte a tüzet.

Az „esküszegő, felségsértő” bűnösöket a bécsi forradalom első évfordulóján végezték ki mindennemű tárgyalás és ítélet nélkül. Az 1848. decemberében trónaralépő tizenkilenc éves Ferenc József szabad kezet adott ebben a kérdésben a bresciai hiénának, Haynaunak. A következményeket ismerjük.

Egy onomasztikon fejezi ki október hatodika legfőbb üzenetét. Így szól. „PANNONIA! VERGISS DEINE TODTEN NICHT, ALS KLAGER LEBEN SIE! PANNONIA! NE FELEDD HALOTTAIDAT, MINT VÁDLÓK ÉLNEK ŐK! A névtani különlegesség mély eszmei mondandója mellett összefoglalja az aradi vértanúk nevének kezdőbetűit. Az peig több, mint elgondolkoztató, hogy ezt egy osztrák tiszt Írta.

Kovács Piroska


 

Módosítás: ( 2018. október 10. szerda, 09:40 )  

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton Best Card