• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Rejtő előadás a műv. házban

Nyomtatás

REJTŐ, A MEGEJTŐ - ezzel a játékos címmel invitálta nézőit a Soproni Petőfi Színház, december 1-jei délutáni előadására a művelődési ház. Rejtő Jenő, írói álnevén P.Howard halálának 75. évfordulója szolgáltatta az apropót,

hogy műveinek egy kicsiny része egyetlen előadásba szerkesztve jelenjen meg a színpadon.


Varga Róbert, az est irodalmi szerkesztője vállalkozott erre, s a soproni színészek egy remek előadást teremtettek ebből. S hogy az alsóörsi publikum is könnyesre kacaghatta magát ezen az estén, az az Alsóörs-Lovasi Református Társegyházközség által elnyert pályázatnak köszönhető, hiszen a plakáton is bárki olvashatta, a bizonytalan kilépés ellenére a belépés díjtalan, hogy még az invitálás is az író szellemében történjen. Az előadást Pataki András rendezte, s nyolc remek színész elevenítette meg a színpadon Rejtő Jenő világát. A harmincas, negyvenes évek hangulatát, a már rég legendássá vált regényeinek, kabaréjeleneteinek születését, melyeknek helyszíne gyakran a Japán kávéház volt, s a kifutófiú vitte az éppen elkészült aktuális írást a kiadóhoz, melynek árából fedezte ebédjét.

Ő talán az egyetlen szerző a saját műfajában, akit az irodalomtörténet is elismer és sokra tart. Légiós és matróz regényein nemzedékek nőttek fel, az 1960-as évektől kezdve nem csak a hazai könyvpiacon jelentek meg könyvei, de számos nyelvre is lefordították, jó néhány művét meg is filmesítették. Sajátos és sziporkázó humora örök klasszikussá tette őt, a szórakoztató irodalom remekírójává.

A történelem fájdalmasan rövid életet szabott neki, zsidó származása miatt munkaszolgálatra hurcolták el, 1943. január 1-jén halt meg a mai Ukrajna területén, még harmincnyolc éves sem volt.

A soproni színház előadása főleg a kávéházak, kabarék világán keresztül jeleníti meg Rejtő zaklatott és kalandos, de sok humorral áldott életét. A elhangzó kuplék is ismerősen csendültek ma is, koruk nagy slágerei lehettek.
De nem csak közismert Rejtő-figurák tűntek fel, hanem koruk csetlő-botló, ügyeskedő kisemberei, helyzetei, visszásságai. „Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot" - írta róla Hegedűs Géza.

Ács Tamás, Major Zsolt, Molnár Anikó, Papp Attila, Savanyu Gergely, Simon Andrea és Szőcs Erika a jelenetek szereplői, akik a jelenetekből adódó helyzet- és jellemkomikum minden lehetőségét kihasználták.
Néhány olyan írás, vers is elhangzott, mely nem, vagy csak kevesek előtt ismert Rejtő életművéből, ezzel árnyaltabbá téve a róla alkotott képet. Megjelent arcképe is a tragikus vég felidézésekor, de ez nem csusszant át az érzelgős szomorúságba, hanem visszatért az eredeti, címben is jelzett koncepcióhoz: Rejtő, a (humorral máig) megejtő alak életteli megelevenítéséhez.
A darab zongoristája, Papp Gyula, aki a kor szkeptikus krónikásaként is megszólal időnként a rejtői bölcsességek tolmácsolásával, melyek közül egyet, a számomra legkedvesebbet ragadom ki: „„Embernek lenni nagy betegség. És sajnos gyógyíthatatlan is.

Csiszár Edit

Nagy Veronika fotói:

Módosítás: ( 2018. december 12. szerda, 10:54 )  

Harley-Davidson

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton Best Card

Patinás Antik