• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

V. Alsóörsi Horgásznap - beszámoló

Nyomtatás

Amikor a halaké a főszerep. Népszerűbb az Alsóörsi Horgásznap, mint bármikor!

Ötödik alkalommal rendezte meg Alsóörs Község Önkormányzata és a 700 főtt számláló Veszprém Vidéki Horgász Egyesület az alsóörsi halünnepet, amelynek a szó szoros ételmében vett horgász- és főzőversenynél mélyebb mondanivalója is van.

Szeptember 14-én, csakúgy, mint máskor, szélesre tárta kapuit a „Legnépszerűbb település” kitűntető címet háromszor elnyert Alsóörs strandja. Ez a nap azonban más volt, mint a többi. Strandolók most is akadtak, mert az időjárás kegyeibe fogadta a rendezvényt – a nyárias melegben a Balaton legszebb napjaira emlékeztető pompával ajándékozta meg a szemlélőt – a főszereplők azonban most nem ők voltak, hanem a halak, mivel ezúttal minden esemény körülöttük forgott.

A jól előkészített esemény megnyitására reggel 9 órakor került sor. A versenyzőket (tizenegy három - három tagból álló horgászcsapatot és nyolc olyan kollektívát, akik azt vállalták, hogy főzési tudományukat mutatják be), valamint a szép számú megjelentet Alsóörspolgármestere és az egyesület vezetői köszöntötték. Hebling Zsolt és Tatai Lajos elnök egyaránt hangsúlyozta, hogy milyen nagy szükség van az ilyen és az ehhez hasonló rendezvényekre, mivel azok közösséget teremtő- és formáló erővel rendelkeznek. Hebling Zsolt emlékeztetett arra is, hogy ez a rendezvény egyben egy olyan hagyományt ápol, amely a múltban a partmenti települések, köztük Alsóörs lakosságának megélhetését biztosította.

A nap programja két részből tevődött össze: a vízparton a horgászat szerelmesei várták, hogy „görbüljön!” (mármint a bot), kissé beljebb, a strand gyepén kialakított főzőhelyek mellett pedig alkalmi szakácsmesterek tevékenykedtek versenylázban. Verseny volt ez a javából, ám a szó nemes értelmében, hiszen nyoma sem volt rivalizálásnak, annál inkább a viccelődésnek, kitűnő volt a hangulat. A Mészáros Krisztián, Németh Tibor, Képes Kálmán összetételű Camping Banda tagjai nem is titkolták szándékukat: „győzni jöttünk” – mondták. Igazuk lett. A tatabányai trió megnyerte a horgászok csapatversenyét, Képes Kálmán 2760 grammos zsákmánya elegendő volt az egyéni győzelemhez és a legnagyobb hal kifogásáért járó díjhoz egyaránt. Bár, mint mondták, számukra a horgászat hobby, a szabadidő eltöltésének hasznos lehetősége, sikerüknek nagyon örültek. Szeretik ezt az életérzést, arra bíztatnak mindenkit, hogy aki teheti, kövesse példájukat. Fodor József, az alsóörsi Ezüsthíd Horgászegyesület tagja, aki vezető beosztásban dolgozik egy elektronikai cégnél, egyetért ezzel. Gyermekkora óta horgászik, imádja a halat. A versenyzők között ott találtuk Karáth Dominiket, aki Papkesziről érkezett, Isztli Jánost és Editet Dunaújvárosból, a veszprémi Varga – Szűcs Andreát és két éves kisfiát, Olivért, a jövő reménységét is. A közös érdeklődési kör hozta őket hozzánk.

Miközben a horgászok keresték, hogy merre jár az a sok hal, amely „terem az nagy Balatonban”, ínycsiklandozó illatok terjengtek a bográcsok környékén. A főzőverseny résztvevőinek megadatott, hogy szabadjára engedjék fantáziájukat, és ők ezt meg is tették. Bármit süthettek – főzhettek, az egyetlen kikötés az volt, hogy az éteknek halból kell készülnie.

Mielőtt meglátogattam a versenyzőket, vetettem egy pillantást annak a rendkívül érdekes kiállításnak az anyagára, amely Heiter Sándor, az Veszprém Vidéki Horgász Egyesület egyik vezetője jóvoltából kifejezetten erre az alkalomra jött létre, bemutatandó a halászléfőzés történetét. Szerencsére, sokan vannak, akik a kultúrtörténet számára megőrizték a múlt értékeit. Közéjük tartozik: Horváth Elek József író, jogász Kaposvárról, Rézi néni (Doleskó Teréz) szegedi főzőasszony, akinek 1876-ban kiadott szakácskönyve tizenhat kiadást élt meg,Zilahi Ágnes tollából a Valódi Magyar Szakácskönyv még 1891-ből, amelyben az áll, hogy „a közönséges sütés- főzés és a halászlé sütés- főzése közt van akkora különbség, mint a reggeli csöndes mise és a fényes nagymise közt” és még sokan mások. Ezekben az írásokban fény derül a dunai és a tiszai halászlé főzésének fortélyaira. A tiszainak oly sűrű, piros és erős a leve, mint a legdühösebb bikáé, ha éri az ajkat, égeti, mint a pokol tüze, ha lenyeli az ember, földhöz vágja a köhögés, a dunai lágyabb. Hermann Ottó egy anekdotát is közread, mely szerint a komáromi halászlét egy „nímet” addig fújta, amíg teljesen kihűlt, mert azt hitte, hogy azért nem tudja enni, mert annyira forró. Számtalan érdekesség olvasható még a kiállítás anyagában, többek között arról, hogy hajdan nem pirospaprikával (azaz a méregdrága törökborssal) ízesítették a halászlét, hanem gyömbérrel, szerecsendióval, ecettel és mézzel. A Hölgyfutár egyik számában 1858-ban pedig az első bemutatóra is találunk utalást, miszerint a Zrínyi Sörcsarnok bérlője péntekenként zenés halászlé estélyeket adott.

Azt nem tudom, hogy az alsóörsi halfőzőverseny résztvevői mennyire ásták bele magukat a gasztronómia kultúrtörténetébe, de azt igen, hogy jobbnál jobb receptek birtokában vannak, melyek elkészítési módját tökéletesre fejlesztették.

Csiki és csapata Siófokról érkezett. Két alsóörsi barátjuk által erősítve túráscsuszával tálalt angolnapaprikással készültek.A halat itt fogták. „Titkos társaságuk” tavaly második lett, de szerintük nem az eredmény a legfontosabb, jól érzik magukat ezeken az alkalmakon.A Heiter Sándor vezette veszprémi Jeruzsálemhegyi Baráti Kör tajai összeszokott, jó csapatot képeznek. A száz fős klub elnöke és segítői – Polgár Lászlóné, Varga Lászlóné, Szalai Károlyné, Strenner Ferencné és Németh József – ezúttal kétféle ételt készítettek: kapros hallevestés citromos pontyragut. Az eredmény beszél önmagáért.

A résztvevők között voltak „notórius” visszatérők, és voltak olyanok, akik első alkalommal lépték át otthonuk küszöbét azért, hogy egy nagy közösség tagjaként főzzenek. Utóbbiak közé tartozik a Hebling László vezette alsóörsi Őszi lomb – csapat, melynek családtagjaikból és kedves új szomszédjaikból tevődött össze. A nap eseményei az újdonság varázsával hatottak rájuk, ám a siker máris melléjük szegődött, természetesen nem véletlenül: „vizsgamunkájuk”, a remek halászlé arany minősítés érdemelt ki. Nagyszerű volt a többi étel is, köztük a bakonyi paprikás, halfejes lecsó, a harcsafilé rántva medvehagymás dödölével és mások, míg az állandóságot az alsóörsi Napraforgó Óvoda konyhája képviselte, akik az új konyha kialakítása miatt most a Bakter bisztróban főzve bizonyították, hogy kétszáz adag halászléjük semmit sem vesztett az évek múlásával minőségéből.

A versenyeket a Gál Tamás és Maurer István mesterszakácsokból álló zsűri értékelte, miközben tanácsokat is adott a résztvevőknek.
A horgászverseny győzteséről már esett szó. A csapatversenyben a VVHE I. csapata állhatott a dobogó második fokára, a Ponty Team lett a harmadik. Az egyéni küzdelemben Csincsi Tamás (VVHE) érdemelte ki az ezüstérmet, Drexler Marcel a bronzot.

A főzőverseny során négy – négy ezüst, illetvearany fokozatú elismerés talált gazdára. Ezüstérmet és oklevelet érdemelt ki az Ahogy mi szeretjük – a Falka Pecaegylet – a Pilisi Kakasok és a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör lI. csapata, arany minősítést a Csiki csapat – az Őszi lomb – a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör I.csapata és a Kútfúrók, akik egyben a verseny fődíját, a vándorserleget is kiérdemelték. A martonvásári Keresztesi Olivér és társai elmondták, hogy szeretik Alsóörsöt, jól érzik magukat itt, vannak barátaik, a hangulat, a társaság miatt jöttek, az pedig, hogy 2017 után ismét nyerni tudtak, legszebb álmaikat is felülmúlja.

A versenyeken kívül más események és is színesítették az V. Alsóörsi Horgásznapot. A legkisebbeket délelőtt Kalap Jakab várta, a kedves meseelőadás elnyerte tetszésüket, nem különben a Bíró Edit vezette Mosolyvár játszóházhagyományőrző és népi játékai. Lehetett itt logikai játékokat játszani, kitűzőt készíteni, szalvétát hajtogatni, játékokon lovagolni, horgászni, osztatlan sikert a csigafuttató aratott.

A szervezők gondoltak a felnőtt korosztályra is, őket többek között egy harminchat kérdésből álló gasztronómiai tesztlap kitöltése várta az ismeretterjesztés igényével. A rendezvényen képviseltette magát a veszprémi Rotary Klub. Az adománygyűjtés és a Villányi pincészetből származó minőségi borok árusítása jótékony célt szolgált.

Végezetül Hebling Zsolt és Tatai Lajos köszönetet mondott mindazoknak, akik tettek hagyományaink életben tartásáért, az egykori halászbokrok és napjaink közösségeinek munkájáét, az önkormányzat és a civil szervezet példaértékű összefogásáért, a nap sikeréért.

Kovács Piroska

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói:

Módosítás: ( 2019. szeptember 20. péntek, 07:55 )  

Praktikumtár

Patinás Antik

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton Best Card