• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

ANYPE októberi előadásairól

Nyomtatás

Gyóni Gézáról, a költőről, valamint nyelvünkről és kultúránkról. Toldi Éva tanár, újságíró, két héttel később pedig Balázs Géza egyetemi tanár, néprajzkutató, nyelvész volt az Alsóörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület vendége a művelődési ház színháztermében.

A Csiszár Lászlóné vezette egyesület nagy gondot fordít arra, hogy az „Életet az Éveknek” elnevezésű ENSZ program ne maradjon pusztán szlogen, legyen az értékes tartalommal megtöltött kulturális, művelődési, egészségmegőrzési lehetőség az életük „ezüst” éveiben járók számára. Ezen célkitűzés jegyében keresik fel hazánk és a szomszédos országok legszebb tájait, ismerkednek múzeumok kincseivel, merülnek el a zene varázsában operalátogatásaik során. Hosszú évek gyakorlata az is, hogy olyan neves előadókat látnak vendégül, akik különféle témák legjobb ismerői. A Szalézi - díjas Toldi Éva és prof. dr. Balázs Géza közülük való.

Toldi Éva – a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Újságírók Szövetsége alapító tagja – mondandóját ezen az esten Gyóni Géza költő, újságíró emlékének szentelte. A Nagy Háború Petőfije, szokták róla mondani, akinek tragikus sorsa ugyanúgy beteljesedett, mint a lánglelkű poétáé. Ő sem ágyban, párnák közt fejezte be szűkre szabott életét, krisztusi korban, napra pontosan harmincharmadik születésnapján halt meg Szibériában, a krasznojarszki fogolytáborban.
Eredetileg Áchim Gézának hívták. A gyóni evangélikus lelkész fia volt. Papi pályára készült maga is, de lelkiválságba került és öngyilkosságot kísérelt meg. Életét sikerült megmenteni. Szakirányú tanulmányok folytatása után a közigazgatásban dolgozott, majd vidéki újságíró lett. Írásai a kor legjelentősebb folyóirataiban, az Új Időkben, a Pesti Hírlapban is megjelentek.

Toldi Éva vetítettképes előadása során részletesen beszélt Gyóni költészetének sajátosságairól, munkássága megítélésének ellentmondásos voltáról. Tartották Ady epigonnak, Petőfi követőnek, sokak zseniális, mások kevésbé jelentős költőnek. Kitörésekor éltette a háborút, később pacifistává vált. Ehhez hozzájárult a háború rémséginek megtapasztalása és testvére halála. Juhász Gyula ezt mondta róla: „1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán, mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el”. Életművének elemzői szerint költeményei között minden világszemlélet követői megtalálják a számukra megfelelő mondanivalót. Népszerű volt. Ismét egy párhuzam Petőfivel: ő sem nyugszik hazai földben.
Az est folyamán az egyesület tagjainak előadásában elhangzott két legismertebb verse, a Csak egy éjszakára és a Caesar, én nem megyek című, valamint más költemények.

Egészen más világba kalauzolt el bennünket Balázs Géza professzor, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény tanára, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet általános intézetigazgató-helyettese, kutatócsoportok alapítója (a felsorolás közel sem teljes), akiről még az is kiderült, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem pálinkamestere, valamint sörfőzőmester szakmérnök. Nevéhez fűződik a Tetten ért szavak és az Édes anyanyelvünk című rádióműsor közel három évtizede, megjelent könyveit nem számlálja. Azt az oldott hangulatban együtt töltött közel két óra során nem tudtam megállapítani, hogy széleskörű tevékenységi listájának melyik szegmense áll hozzá a legközelebb, egyforma elhivatottsággal és ügyszeretettel beszélt a néprajzról, kutatásairól, hallgatóiról, a nyelvészetről. Az indíttatás még otthonról érkezett: édesapja négy évtizedig a Nyelvtudományi Intézet munkatársa volt.

A professzor „megszűrt gondolatait” a kultúrák, a nyelvek és azon belül a magyar nyelv köré csoportosította. Mint mondta, az emberiség múltja régebbi, mint gondoltuk. Felmerül a kérdés: hogyan jöttek létre egymástól függetlenül a különféle kultúrák, társadalmak? Hogyan alakultak át, majd tűntek el a magasfokú civilizációk? Ezzel kapcsolatban beszélt személyes élményeiről, a maják csodálatos világáról, a Húsvét - szigetek híres szobrait pedig meg is csodálhattuk.

A továbbiakban szó volt arról, hogy létezik-e ösztönös kollektív tudatalatti, és arról is, hogy a nyelv keletkezésre vonatkozó ismeretekkel nem rendelkezünk. Szóba került az állatok zárt kommunikációs rendszere, valamint a neves agysebész, Csókai professzor gondolatai, miszerint mi emberek, személyes életünket tekintve felülmotiváltak vagyunk, a világ dolgaival kapcsolatban viszont alulinformáltak.

Az előadás további részében megtudtuk, hogy a nyelveknek is van élete a történelemben, kevés nyelvből alakult ki kb. hétezer féle, amely most csökkenő tendenciát mutat, ám az ember mindössze egy- tíz nyelvet beszél. Ezzel kapcsolatban hallhattunk a finnugor nyelvcsaládról, arról, hogy közülük a magyar nyelv kultúrája a legősibb, miközben megfelel minden funkciónak. Karácsony Sándor gondolata: „A magyar nyelvet önmagából kell megismernünk, lelkiismeretesen leírnunk és törvényszerűségeit kodifikálnunk. Köszönet illeti Kazinczyt, a nyelvújítás megteremtőjét. Fontos szerepe van a folklórnak, Bartók – Kodály munkásságának és a táncházmozgalmat létrehozó Martin Györgynek is, mivel a jó tudomány szervesen kapcsolódik a hagyományokhoz. Ami pedig napjaink technokulturális világát illeti, a digitális világ gondolkodásunk leképzésével, az internettel más típusú embert hoz létre, folyamatos jelenben élőt, az eddigi múlt és jövő helyett.

A tanulságos, érdekes előadás kötetlen beszélgetéssel zárult, melynek kapcsán felmerült a magyarság irodalmunkból is visszaköszönő pesszimista világszemlélete, az iskolai kötelező olvasmányok megválogatásának szempontjai és más aktuális kérdések.
 

Kovács Piroska

Zórád Ferenc fotói:

Módosítás: ( 2019. október 18. péntek, 11:51 )  

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton Best Card