• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Al-SÍ-örsi sífutás

Nyomtatás

Szombati nevünk: Al-SÍ-örsSokan emlékeznek még a régi szép telekre, amikor havat lehetett lapátolni, szánkóra ülhettek a gyerekek, de ilyen igazi telünk már rég volt. 

Ezen a hétvégén mégis jutott havas élmény a gyerekeknek. Péntek este négy teherautónyi hó érkezett Eplényből, amit segítő kezek, lelkes kis csapat várt (polgármester és helyettese, a yacht klub csapata, elkelt volna több segítő kéz is a faluból), hogy a parkírozó területén segítsenek elegyengetni ezt a fehér rakományt. Az összefogás eredményeképpen este nyolc órára már kész is volt a sífutó pálya mintegy száz méter hosszan nyújtott „O” betűt formálva, másfél-két méter szélesen.

Az ötletgazda és a szervezés motorja Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Tutisztikai Klaszter elnökével beszélgetve megtudtam, hogy az első hidegfesztivált a Nógrád megyei Zabar községben rendezték meg január elején, mely ott is nagy sikert aratott. A szabadidős sísport elkötelezett híveként a sport jövőjét is a gyermekekben látja, ezért is tartja fontosnak, hogy minél több gyerek kipróbálhassa. Szerencsére a beígért ónos eső elkerülte körzetünket ezen a napon, a nap sem bújt elő, párás-ködös szombatra virradtunk. Ez azért nem szegte kedvét a gyerekeknek, családokkal érkezve fokozatosan gyarapodott a sílécet csatolók száma. Ehhez segítséget is nyújtottak a szervezők, húsz pár sítalp és cipő sorakozott példás rendben a nyitott sátor alatt, s a segítség is kéznél volt egy fiatalember személyében, amiképp a pályán a főszervező lánya - aki nem mellesleg országos bajnok is -, segített a hosszú talpakra állóknak. Magam csak szemlélőként figyeltem a pálya történéseit, s bizony azt gondoltam: jó ötlet volt ez! Az óvodás korú gyerekektől a kamaszokig talán minden évjárat pályára lépett, ki egyedül, ki barátokkal összetartva, de a sítalp felcsatolása és a csúszós hóra állás után már a saját „produkcióra” koncentrálva….. Mert bizony nem könnyű két keskeny deszkán megállni, azokat lehetőleg párhuzamosan tartani s még haladni is előre. S amikor bekövetkezik az elesés, a feltápászkodás sem olyan egyszerű, főleg, ha keresztben állnak a lécek. Jól jött ilyenkor az oldalsó segítség, az apuka-anyuka, aki rótta a köröket gyermeke csúszkálását követve. A legkisebbek is feltalálták magukat: egy-egy hórögöt gurgattak tovább, azzal is jól lehetett játszani. A nagyobbak sem tudtak ellenállni a csábításnak, kisebb hócsata bontakozott ki a fiúk között az alvégen.

Ezúttal nem volt hangosítás, zenei háttér, s ez így volt jó. Most inkább a rendezvény hangulatát emelte az a viszonylagos csend, ami az igazi sípályák sajátja is, csak a természet!
Mire e sorokat írom, már láttam köszönő bejegyzéseket a közösségi oldalon.

A program megvalósításáért összefogóknak köszönet: a síklaszternek, az önkormányzatnak, a Balatoni Yahct Clubnak.

A hó itt marad, míg a tavaszodó idő el nem viszi. S talán az élmény is a gyerekekben. Ki tudja, melyik gyerek élt át tovább inspiráló élményt ma?
Ha csak egy is, ….. gondoljuk tovább!

Csiszár Edit

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói:

Módosítás: ( 2020. január 27. hétfő, 12:44 )  

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson

Balaton Best Card