• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Endrődi emlékév 2020.

Nyomtatás

Endrődi Sándor (1850 – 1920) emlékév 2020. - köztünk él. Minthacsak a tavaszi újjászületés előkészítése zajlott volna a kora januári, Endrődi-emlékezés rendezvénysorozatot ismertető sajtótájékoztatón. 

Veszprém és Alsóörs közösen valósítja meg Veszprém híres szülöttének, Balaton-szerelmű költőnknek ünneplését születésének és elhunytának évfordulóján.

Tanult Veszprémben, Pápán, Kolozsvárott, ahol tanított is. Hazatérte után hírlapíróskodott, majd irodalomtörténeti tanulmányokat alkotott.  Megszerkesztette a máig elismert Magyar Népdalok, a Magyar Népballadák kötetét és a Magyar Költészet Kincsesháza antológiát. Kiváló Heine fordítóként tartjuk számon. Sokat tett a Petőfi-kultusz megismertetéséért, elmélyítéséért. Verseivel, elsősorban kuruc nótáival a Habsburg-ellenes érzelmeket szította. Gondolatgazdag írásai a haza becsülésére, a szépség szeretetére, a nemes érzelmekre hangolnak. Korának egyik jeles írója volt. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak. Tevékenyen vett részt a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásában.
Sok keserűséget kellett megérnie életében. Rövid idő alatt elveszítette két gyermekét, majd szeretett feleségét, Écsy Antóniát. Társadalmi helyzete nyomasztotta. Lázadt az ártó önteltség, a káros széthúzás és a magyar lélektől idegen közömbösség ellen.

Két nemes, alkotó szenvedély éltette: a költészet és a Balaton. Az irodalmi világ életében Petőfi után meghatározó alkotó személyiségnek tartotta, ismerte el. Elhunytáig ekképpen értékelték. A magyar líra elmélyült szép hangja volt Endrődi. Kétségtelen történelmi tény: a Dunántúl a hagyományok és a magyar harmónia földje. Mindez már ifjúkorában megérintette, beépült érzékeny lelkivilágába, s mindvégig ott lüktetett költészetében. Omnia domi nascuntur! Minden az otthontól ered! Igen, a Veszprémben megélt, megismert történelmi múlt, a Bakonyvilág őshírű hangulata, a Kárpátvidék csodaerő hatása ugyanúgy megjelent költészetében, mint a vezérelvű hazafiság, az embereszmény legfőbb kincse, az egymás iránti szeretet, a kölcsönösen tiszta barátság. Kedvezett számára a Balaton-part. Övé volt a tópart első villája. Itt találta meg igazi boldogságát, s emelkedett föl végleg nemzeti líráink fennsíkjára. Kis lakát a világ legszebb otthonának tartotta.  Odavárta, szívvel toborozta népes baráti körét, mindahányszor hangulatos vendéglátással. Íme, versben is: Jertek barátim, víg cimborák, biztos kikötő tanyám. Fölébe hajol a víznek, dús szőlő fut fel a falán. Körötte nevető gyümölcsös, zengő, zúgó mélyárnyú fák. Másnak tenyérnyi tér csak. Nekem – az egész világ! Jöttek is bizony sokszor, közel s messzi vidékekről. Voltaképpen e rövidke kedves verssor is alsóörsi tuszkulánumáról szól. Számtalanszor megvallotta e kedves kis tájékot, emberét s annak meghitt világát. Jókait, a nagy mesélőt ugyanúgy barátjának tarthatta, mint Mihálkovics Tivadart, a balatoni vitorlázás és az alsóörsi fürdőélet kibontakoztatóját.

Kötelez bennünket a múlt. Arra, hogy a hagyománygazdag történelmünk szálait méltóképpen szőjük tovább. Ebben számunkra minden példás életmű igazodási pont. Endrődi elhunyta után az utókor elhalkult, csak később erősödött föl a mind méltóbb elismerés. 1913-ban Veszprém utcát nevezett el költőfiáról. Fiumei úti síremlékére országos gyűjtés bontakozott ki. Díszes márványvésetéből megélt életprogramjának lényege fénylik ránk: Leszek a szabadság számára lámpa. S rablelkek, a Te számtokra vád. Tettek rugója ott, hol gondolat van. S a jövőt építő munkazajban egy fölszálló porszem legalább…! A Balatoni Szövetség megemlékezett Róla Alsóörsön. 1935-ben az országgyűlési múzeum emléktáblát szentelt nevére. Alsóörs a főutcájára, majd általános iskolája homlokára írta nevét. Csopak kilátóját nevezte el emlékezetére. A kis híján háromévtizedes havilapunk, a Halászbokor az elmúlt években rendszeresen hírt adott a költő iránti hagyománytiszteletünkről.
Településünk köztudatában nagyon régtől s gyökeresen benne él Endrődi Sándor. Nevét őrzi például az 1874. évi adószedési napló. A magyar nyelvben is jártas iskolás gyerekeink szellemi vetélkedőkön valahányszor tekintélyes részt szánnak a költőnkről vallott élményeiknek. Csapatnevük: Hercegnő. Mert Endrődi Mihálkovics Tivadar vitorlásával, a Hercegnővel, amikor csak tehette, vízre szállt, nemegyszer szembe a viharos hullámtengerrel…Művelődési házunk könyvtárában őrzi köteteit. Emellett alsóörsi magángyűjteményben tudjuk az ország egyik legteljesebbnek mondható sorozatot. Költőnk természetesen Értéktárunk előkelő helyén.

Veszprém is méltó mód gondozza költőnk érdemes, jeles irodalmi munkásságát. Megyei könyvtárában műveinek sorozatát. Róla  a megjelent tanulmányokat. Említenünk kell megyei jogú városunk kulturális szakterületét és a hagyatékokat is őrző Laczkó Dezső Múzeumot, a Művészetek Házát. A Jeruzsálem hegyi Baráti Kör elhívatott emlékőrző munkáját. Alsóörssel együtt, hisz Borbás László, néhai iskolaigazgatónk, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának elnöke a múlt század 80-as éveitől fáradhatatlanul állt a minél szélesebb körű emlékidézés élére. Dr. Ács Anna muzeológus, irodalomtörténész értékelő, gondolatébresztő tanulmányt írt Endrődiről. Időközben Kádár Tibor festőművész portréja méltó helyet kapott az alsóörsi iskolában. Zórád Ernő félalakos műve is ismert a faluban, éppen a Kuruc Dalok révén, megjelölve a költő parti lakát is. Megyei irodalmáraink közül többen is tanulmányokat jelentettek meg a balatoni ég alatt élt lírikusunkról. Lehetetlen e keretek között szólni mindenkiről, aki beírta nevét e nagyszerű és örömünkre növekvő szellemi folyamatba.

Számos tartalmas előzmény hatására szökkent szárba Veszprémben a gondolat, Debreczenyi János veszprémi képviselő kezdeményezése: állítson szobrot a város Endrődinek! Széles összefogás valósult meg. A pályázati pénz kiegészítéséhez még az általános kisdiákok zsebpénzükből is hozzájárultak! A karakteres megjelenésű mellszobrot Raffay Béla szobrászművészünk alkotta. Öröm áthatotta nagyközönség ünnepelte 2005. január 15-én az avatását.  Ekkor, ezekben a fennkölt pillanatokban született meg a testvér-terv: Raffay mestertől álljon majd Endrődi-szobormű Alsóörsön is!
Azidőben, mint ahogy manapság sem mindennapos falusi gyakorlat a szoborállítás. A nemes gondot vállára vette Alsóörs, s vitte éveken át a megvalósításig. Hebling Zsolt polgármestersége első alapkőletétele történt meg 2011 tavaszutón, majd július 9-én a vöröskő talapzatú Endrődi-szobor ünnepélyes fölavatása a faluközpontban. Raffay Béla alkotásában végleg hazatért költőnk a búgó partokra. Köztünk él és a balatoni fénybe néz.

Tettekben telnek éveink. A méltó hagyományápolás folytatásaként tavaly nyáron a könyves Alsóörs legújabb, kitűnő kötete jelent meg Arcélek a víztükörben címmel. Gondos mű Endrődi Sándor és Mihálkovics Tivadar életpályájáról. Novák Edit és Somorjai Horváth Piroska szép írásában, az önkormányzat kultúratámogató kiadásában. Idén, nyárközépen immár a 22-dik híres irodalmi-konyhaművészeti Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves partira várják a nagyközönséget.

Albrecht Sándor

Módosítás: ( 2020. február 21. péntek, 09:05 )  

Praktikumtár

Harley-Davidson

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Balaton Best Card