LÁTNIVALÓK
Török-ház
Víz-föld-ég időtlen ölelkezésében él itt az ember. Tájékunkra a végtelen égbolt szín-játszó kupolája borul. Örök fénye visszacsillan a roppant víztükörről. Mintha éppen ebbe gyökerezne őseink született derűje. Amint eszükkel, erejükkel, tehetségükkel a maguk képére formálták pátriának. Tapasztalatunk, gyakorlatuk szépérzékükkel párosult. Mindezt látatják a mesteri kőfaragás szépségével elemelt bástyák, míves falak, műemlék épületek, nemes vonalú kúriák, vakolathímes öreg lakok, szőlőbeli hajlékok, borházak. Klasszikus formaérzék, puritán pompa falunk emberének művészete tájhonos permi vörös homokköveinkben!
Ősközségünk a Somlyó-hegy déli oldalába épült három, évszázadok alatt kialakult tereplépcsőre. Első fölött az észak Balaton-part legszebb fekvésű, antik sírkövekkel és ékes temetőjét találhatjuk. Másodikon XIII. századi templomunkat. A harmadikra épült öreg utcácskák találkozásánál középkori késő gótikus kisnemesi udvarházunk. Története Enczt Géza és Lichtneckert András kutatásaiból ismert.
A maga nemében páratlan északnyugat-délkeleti fekvésű házat a falu lenyűgöző kilátáspontjára építette egykori tulajdonosa a XV-XVI. század fordulóján. Oromzata a Balatonra néz. Udvarából a fűzfői öblöt, a túlbani partokat és a tihanyi félszigetet látjuk. „A vízre bámulok. Nyugalma mélyen elmerít. Ősmisztikumba olvadó e fény, e csend. Bilincsbe verten ámulok.” Alattunk a leírhatatlan szép fényfürdette medence. Varázslatos látvány!
Eredetileg háromosztású volt e módos-paraszti lak. Ma konyhából és szobából áll. Udvarát vöröskő bástya övezi. A tetősíkból magasra ágaskodó, mind a négy irányba kerek nyílásokkal áttört kéményét vaskos turbánszerű gömb koronázza. Elnevezése innen ered: Török-ház. A homlokzat északi felét szemöldökgyámos faragott kőkeretes ajtó uralja. Fölötte GP monogram és 1880-as évszám. A XV. század óta Alsóörsön honos család leszármazottja, Guáth Péter ekkor alakíttatta át a házat. Tőle Guáth Gyula (1903-1972) örökölte s volt az utolsó tulajdonos.
Hat kőgrádicson léphetünk az udvarból a pitvarba azaz az előtérbe. Ez foglalja magába az egykori kamrát és a szabadkéményes konyhát. Innen fűtötték a szobát melegítő szeneskályhát. A konyha és szoba között ugyancsak szép faragású szemöl-dökgyámos ajtó. A 80 cm vastag épületfalak alatt gondosan rakott dongaboltozatos kőpince húzódik. Félköríves pazarul faragott tágas bejárati ajtaja délre néz, a tóra. Sok-sok évnyi bortermés érlelődött valaha e szűk nyílásokkal praktikusan szellőztetett és megvilágított bolthajtás alatt. Az udvarház méretei jelentős gazdálkodásról tanúskodnak.
Falunk első írásemléke a XII. század elejéről származik. Már ekkor a kőépítkezés fontos központjaként említik. Itt bányászott vöröskőből építették annak idején a tihanyi altemplomot, Felsőörs híres románkor templomát és a Myske-palotát.
A szélesebb környék korai templom- és várépítkezései, a román stílus és a gótika, majd a barokk kiteljesedése hatott a népi építkezésre.
Rómer Flóris, műemlékeink tudós kutatója 1861-ben részletesen fölmérte kúriánkat. Úgy vélte, élcsonkított ablakfélkői templomunk darabjaival egyidősek. Eredetileg fazsindely födte a tetőt. Nyugatról kő-, délen sövénykerítés zárta az udvart keletre nyíló kiskapuval. A házat a Prépost-család építette, majd a Gál a Csepregi és a Guáth Család lakta.
Az állam tulajdonában önkormányzatunk kezelésében lévő műemlék épületünk fölöttébb értékes nemzeti kincs! Szerepel az épített értékek európai lajstromában. Messzi földről is sokan jönnek megtekintésére. Értékét növeli, hogy egyedülálló tanulságos példája a kisnemesi udvarházak építészetének. Az északi part szőlőhegyi épületei ezzel meglepő egyezést mutatnak. Térbeli elhelyezkedésük, emeletes orom-zatuk s a terepemelkedés következtében földszintessé, alakított lakórészük okán. XIX. századi népi építészetünk emlékei is gótikus házunk keletkezésének idejére hajolnak vissza. Anyaguk, szerkezeti rendszerük, megjelenési formájuk, méretük, stílusjegyeik tekintetében. Ilyen példa erre a községünket határoló Aranybánya-dűlőben a mára átalakított Roboz-ház.
Gótikus házunk időálló valósága, arány- és formaszépsége mindannyiunkat arra int: épített örökségünk megőrzésével jelenünket és jövőnket gazdagítjuk. S azok emlékét is óvnunk kell akik létrehozták. Közös örömünk, hogy nyaranta – igényes szellemi pezsgés-sel falai között - ma is él a ház! Hangulatvarázsló környezetében immár régtől tartalma kiállításokat rendeznek. Népes sokaság látogatja a hely szelleméhez illő képzőművészeti eseményeket. Eleddig festők, grafikusok, szobrászok, fotósok, textilszövő művészek ajándékoztak meg bennünket emlékezetes élményekkel.
Alsóörs különleges földtani értéke
E rég felhagyott kőfejtő udvarának északi oldalát néhány méter magas, zöldesszürke természetes kőfal alkotja, amely az Alsóörsi Metariolit (átalakult vulkáni kőzetek) alapszelvényét képviseli. Ez a metamorf kőzet 450 millió éve, tenger alatti tűzhányóműködés eredményeként jött létre. Az irtózatos robbanások után lerakódott vulkáni törmelékanyag iszappal temetődött be, majd mélybe süllyedve a karbon időszakban (290–360 millió éve) átkristályosodott. Az itt látható kőfal a Balaton-felvidék legrégibb, felszínen megtalálható kőzete.
Katolikus templom
A hívők gondozását a helybeli lelkészen kívül a villatelepen nyaraló lelkészek látták el. Alsóörs római katolikus híveit 1799-től a paloznaki, 1941-től 1945-ig a felsőörsi plébánia gondozta.
Az egyház 1925-ben telket vett, erre kápolnát emeltek, amelyhez harangláb is tartozott.1936-ig sekrestyét és paplakást is építettek. 1945-ben a gyerekek számárnak növekedése miatt római katolikus iskolát létesítettek, amelyet helyiség hiányában a kápolnában helyeztek el ideiglenesen oly módon, hogy az oltárt szétnyitható deszkafallal elzárták.
1985-ben elkezdődött a volt római katolikus iskola, egyben kápolna felújítása és egyidőben a római katolikus templom építése az iskola szomszédságában. A felújítás idején az iskola egyik tantermében folyt az egyházi szertartás.
2011-ben Boldog Gizella tiszteletére templommá szentelte az imatermet a veszprémi érsek.
2015-2016-ban pedig plébánia építésre került sor.
Református templom
Református templomunk elől a tó fölötti 66 méter magasságból tárul igazán tekintetünkbe a víz, part és a fény tündökletes ölelkezése.
E sugaras térben templomunk hűen őrzi a történelem arcát. (Legújabb kori tragédiáink harminchárom háborús hőseinek márvány-tábláival…) Eleink a tatárjárás után, az 1260-as évek tájékán építették. Eredetileg vaskos keresztboltozatos torony nélküli kis szentély volt. Veszély esetén nemegyszer menedék a falu népének. Feltáró ásatások bizonysága szerint kezdetben falain belülre is temetkeztek. A későbbi századokban bővítették, nyugati végébe tor-nyot emeltek, csúcsíves kőkeretes bejárati kapuját mai helyére tették.
A templom a reformációkor, az 1500-as évek elején került a reformátusok kezére. A XVIII. században cseh-boltozatot emeltek a hajó fölé, miután elbontották a festett fakazettás síkmennyezetet és két, kőoszlopra támaszkodó karzatot építettek. Ezek alját és a padok elejét borították a kazettákkal.
2000-ben vette kezdetét a templom nagyszabású külső, belső fölújítása. A negyvenmilliónál jóval több összeget a Nemzeti Kulturális Minisztériumtól, a Széchenyi-pályázatból, a Balaton Fejlesztési Tanácstól kapta saját önrészéhez az önkormányzat és a munkálatokhoz dicséretesen hozzásegítő gyülekezet.
Felhősi István restaurátor, festőművész végezte nagy műgonddal a templom déli oldalfalán a feltehetően bizánci hatású becses falfestmény feltárást. G.Szabó Zoltán főmuzeológus hazánkban e ritka tempi seccóról ír tudományos értekezést.
Több freskótöredék került napvilágra. Kirajzolódott többek között egy dudásábrázolás. Noha e hangszerek használatának ezeréves múltja van, a Kárpát-medencébe települő avaroknak is bizonnyal volt ilyen hangszerük, mégis csak kevés nyomra támaszkodhatunk.
Koránt sem szokványos a templomok falán a dudásábrázolás. Az alsóörsi munka gyakorlott kézre vall. Ám a falkopás miatt a hangszer típusa homályban marad. Ami a környékünkhöz köthető leleteket illet: Balatonfűzfőn avarkori temetőben találtak hasonló csontcsövű kettős sípot. A Néprajzi Múzeumban van megyénkből származó ilyen lelet. 1686-ból származik egy rajz a dudáló pásztorról a devecseri vár lát-képén. Megállapítható hogy az alsóörsi freskó XIII. századinál nem lehet korábbi eredetű. Az kultúrtörténeti ténykérdés, hogy a dudás-ábrázolások legtöbbje Jézus születését megjelenítő alkotásokon lát-ható.
Leginkább a XIV. századtól. Lehet, hogy eben az összefüggésben kerül lehetett e falfestmény templomfalunkra. Fölötte többszörös nagyításban a Pantokrátor, a bizánci művészetbe gyakori Krisztus-ábrázolás. G.Szabó Zoltán szerint görögkeleti festő alkothatta, föl-tehetően a XIV-XV. században. Immár a korai reneszánsz ismérveivel.
Őseinkre emlékeztető látványt ajándékoz a megújított templombelső is. Antikkövek, nemesfára remekbe rajzolt írások, díszes ábrák. Jelképek, melyek lelkünk ablakát nyitják a messzi múltra! Rádöbbenünk: színjátszó tájékunk régi emberének is fényben fogant szemlélete volt. Formaművészetének megannyi ereklyéjét csodálva, örök vágyunk szerint, mintha itt érintkeznénk a lelki magasabbrendűség-gel!...
A festett fakazetták visszakerültek a karzatok aljára, a padelőtán-lák a falakt ékesítik. Szimbólumok szemünk lett és fejünk fölött.
A XVIII. század elején születtek ezek a népi ízlés szépségét hirdető, fára festet beszédes alkotások. A nyugati karzat alatt színes desz-kalapokon kalligrafikusan szerkesztett, ám hiányos sorokból követ-keztethetünk a nemes lelkületű donátorokra (adományozókra).
„Gál, Farkas, Guáth Mihály, Toti András, Toth Imre, Vörös István, Domian János és Széles János. Hűséges Forgolódások Által Épített Templomunkba Ezen Padiai Tiszteletes Hosszufalusi M. Márton Pradikátor Uram idején 1726-32 között.” Zsoltártöredékeket is olvashatunk.
Talányos homály fedi a Bp és a Pátka (Fejér megyei, római kori emlékeket is őrző) községnév elé írott MP monogram tulajdonosait. A kazetták és padelőtáblák alkotóit.
Ez időben készült a sólyi, a nemesvámosi, a vörösberényi temp-lomfestett berendezése is. Bicskei, Ballog nevű kézműiparos képíró asztalosokat ismerhetünk Vilonyáról, Bede Pált Átányról.
Virág- és növénymotívumok tudatosan szerkesztett halmaza a hitet hűséget kifejező kék, a reménységre utaló zöld tónusban, s termé-szetesen a színskála sokféle árnyalatában. Kiemelten szerepeltetik kompozíciókban a gránátalmát és a liliomot. Uralkodó megjeleníté-sében a balatoni hínár díszesen füzérlő formációit. Karaktere szín-folt a honfoglalóink hozta, s a Balatonnál nyomban folytatott ha-lászmesterség megidézése, a toronyajtó fölötti szép sellőalak. A halkirályt!? Pávák, finom vonalvezetésben. Sasmadár is, nyilván a Habsburgok vallás iránti kegy gyakorlására figyelemmel.
A gazdag látványt koronázza a fiait vérével tápláló pelikán. Jeney Zoltán veszprémi, a pesti Bíró László és a magyarpolányi Szalay György faszobrász restaurátorok avatott munkája révén örülhetünk a templomunk belső szépségét emelő relikviáknak.
Soha nem volt fontosabb számunkra, mint ezidőben: ismernünk kell szülőföldünket, hagyományainkat, pátriánk értékeit, hogy méltó helyünk legyen az egyetemes értékek rendjében!
Csere-hegyi kilátó
Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, permi vörös kőből épült 1935-ben a 298 méter magasan található kilátó és a gondnokház. Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is.
A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. A panoráma valóban lenyűgöző innen, négy megye tájaira lehet rálátni.
A kilátó mindig vonzotta a turistákat, ám a XX. század utolsó évtizedeiben állapota leromlott. 2003-ban a Kilátóért Alapítvány sikeres pályázatának köszönhetően visszakapta eredeti szépségét, a melléképületeket is újra nádtető fedi.
Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett kilátó az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, az önkormányzat döntése alapján ezentúl a Csere-hegyi kilátó nevet viseli.
Somlyó-hegyi kilátó
A református templomtól Keleti irányba egy lépcsőn felsétálva a temető fölött található a Somlyó-hegyi kilátó.Tetejéről csodálatos kőrpanoráma élvezhető a nemzeti park erdővel borított területére, Alsóörsre és a Balatonra.
2015-ben -a korábbi fakilátó helyett- a Somlyó 2002 Erdőbirtokosság sikeres pályázata révén, az Önkormányzat szervezésében új kilátót épült, amely kedvelt turista célpont lett.
EMLÉKHELYEK:
Endrődi Sándor emlékmű1
Endrődi Sándor nyaralója helyén kialakított parkban áll a vöröskőből faragott emlékoszlop, melynek előlapján látható a költő Csiszár Gyula által készített bronz arcképe.
Endrődi Sándor (1850-1920) költő, szerkesztő Veszprémben született. A századforduló népszerű költője volt, több kuruc versét énekelték is (pl.: Gyönge violának...). Igen nagy érdeme van a Petőfi-kultusz felvirágoztatásában; ő is gyűjtötte a Petőfi-emlékeket, szerkesztette a Petőfi-könyvtárat, Budapesten megalapította a Petőfi-emlékmúzeumot.
Endrődi Sándor emlékmű2
Endrődi Sándor szobra, mely Raffay Béla alkotása a faluközpontban lett felállítva 2011-ben.
Vargha Lajos honvéd százados síremléke
1890-ben az alsóörsi ’48-as közvitézek közül Bácsi Gábor, Guáth Péter, Guáth János földművesek és Horváth János koldus még éltek a faluban. Temetőnkben ez ideig csupán Guáth János (1827-1908), Guáth Péter (?-1910) honvéd és Vargha Lajos (1827-1895) honvéd százados sírhelyét ismerjük és tiszteljük. A többiek is minden bizonnyal Somlyó-beli kegyhelyünkön porladnak.
Dr. Mihálkovics Tivadar közjegyző mellszobra (1848-1927).
Gyakran látogatott le Győrből barátjához Endrődi Sándorhoz, akitől később megvásárolta alsóörsi szőlőbirtokát és Vészmadár nevű vitorlását is, melyen korábban Jókaival is gyakran vitorláztak együtt.
Megalapította az alsóörsi közbirtokosságot, létrehozta a fürdőtelepet és saját vagyonát sem kímélve kiépítette a mai strandfürdő elődjét, stégeket és öltözőket kialakítva. Néhány idősebb fa még mindig őrzi emlékét.
Sportemberként alapítója és titkára volt a a Győri Csónakázó Egyletnek (1877), a Magyar Evezős Szövetségnek (1892) majd a balatonfüredi Stefánia Yacht Egyletnek.
May János honvéd százados emléktáblája
A művelődési ház falán emléktábla őrzi May János, az 1848/1849-es szabadságharc honvéd századosának emlékét.
May János (? – Bécs 1851. dec.): honvéd alezredes. A szabadságharc kitörésekor hadnagyként szolgált az 5. tábori tüzérezredben. A honvédségbe lépve érdemeket szerzett Komárom várának védelmében, a nemzetőrök tüzérségi kiképzésében. Klapka 1849-ben alezredessé nevezte ki. Komárom kapitulációja után egy ideig bujdosott, majd emigrált. Járt Piemontban, 1850-ben visszatért Bécsbe, majd Mo.-ra, s felvette a kapcsolatot a Kossuth családdal. 1851 nyarán Töröko.-ba ment és Kossuthtal tárgyalt. Megbízást kapott Mack József mozgalmával összhangban Komárom körzetének forradalmi megszervezésére. Jubál Károly letartóztatása ráterelte a figyelmet. Noha számos bizonyíték szólt a szervezkedésben való részvétele mellett, minden vallomást megtagadott, és hogy erre ne tudják rákényszeríteni, börtönében tűzzel öngyilkosságot követett el.
I. ill. II. világháborúban elesett hősök márványtáblái
Az I. és a II. világháborúban elesett, alsóörsi hősők neveit tartalmazó márványtáblák, a Református templom falán.
Fábián József emléktábla
Fábián József (Alsóörs, 1762. febr. 19. – Tótvázsony, 1825. jan. 29.): ref. lelkész, gazdasági író. A debreceni ref. kollégiumban tanult, majd tanító lett. 1791–93 között Genfben és Bernben tanult az egy.-en. 1793-tól nagyszokoli, majd tótvázsonyi lelkész lett, 1805-ben esperes. Kora természettudományát kiválóan ismerte. Lakásán kis természettani szertárt rendezett be. Több külföldi, köztük a borászattal, szőlőtermesztéssel foglalkozó kiváló munkát dolgozott át, ill. fordított magyarra (J. A. Chaptal: A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról… Veszprém, 1805; Chaptal–Rozier–Parmentier–Dussieux: Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlő-mívelésről. I–II. Veszprém, 1813–1814; e munkájában a m. szakirodalomban először 11 rézmetszetű táblán szőlőfajtákat közöl. Columella Lucius Junius Moderatus XII könyve a mezei gazdaságról. I–II. Pest, 1819. stb.). Szerk. és kiadta a Prédikátori Tárházat és a Lelkipásztori Tárházat. – F. m. Természeti história a gyermekeknek (Veszprém, 1799); Természeti tudomány a köznépnek (Veszprém, 1803). – Irod. Magyar Kurir (1825. I. 13. sz.); Tudományos Gyűjtemény (1825. VI. évf.).
II. világháborús emlékmű
Síremlékben nyugszik Mironov hadnagy és Teszlenko tizedes, a II. világháború végén a Balaton-parti településen elesett két orosz katona.
Ny. P. Mironov és M. I. Teszlenko 1945. március 23-án a Balaton környéki harcokban hunyt el, repülőjük az alsóörsi partoknál zuhant a tóba. A roncsot 1971-ben emelték ki a Balaton fenekéről, az orosz katonákat a Sirály parkban helyezték örök nyugalomba. 2008-ban a sírt egy méltóbb helyre, a csodálatos fekvésű községi temetőbe helyezték át.
1956-os emlékmű és emléktábla
56-os emlékmű
Szabadság tér
Az alsóörsi Szabadság tér hivatalos elnevezésű
közterület valóban a „SZABADSÁG” tere lett azzal, hogy először az 56-os emlékmű egy hatalmas permi vöröskő míves kifaragásából készült Both Gábor jóvoltából, majd a március 15-i forradalom tiszteletére emlékdomb került kialakításra a zászlóink alatt, így nemzeti ünnepeink helyszíne lett a tér.
Székelykapu
A közel 20 éves testvérkapcsolattal hozzánk kötődő történelmi Málnás község (Erdély) 2006. augusztus 20-án díszes, csodálatos „Székelykapuval” ajándékozta meg Alsóörs közösségét, amely településünk ékköve lett, turistáink is elbűvölve tekintik meg.
A faanyag a málnási „Tőkés József” Általános Iskola erdejéből származik, a híres Both fivérek varázsolták szép, hatalmas kapuvá.
Az ünnepségen Kasléder József polgármester úr,
Kovács Attila iskolaigazgató úr Pál Sámuel tanácsos mondta el ünnepi gondolatait a félezer egybegyűlt előtt.
Feliratai:
"Ha itt jársz Alsóörsön a Somlyó-hegy alatt, e település jó szívvel fogad!"
"Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez ne légy hűtlen soha!"
Arató Emil-emlékoszlop
A 71-es út közelében
Arató Emil (1885-1978) orvos és közéleti ember volt. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt aktív tagja, részt vett a Galilei-kör munkájában.
A Munkás Testedző Egyesület (MTE) orvosa, az Alkohol Ellenes Munkás Szövetség alapító elnöke. 1945 után az Országos Testnevelési Tanács tagja, 1947-től az Országos Sportorvosi Intézetben, majd annak jogutódjánál dolgozott.
Balatoni gőzhajózás emlékműve
Alsóörs, kikötő
A horgony és a márványtábla arra emlékeztet, hogy 1846. október 21-én először kötött ki a Kisfaludy nevét viselő gőzhajó az itteni kikötőben.
Iklódy-Szabó János emléktábla
Alsóörs önkormányzata emléktábla-avatással tisztelgett néhai polgára, Iklódy-Szabó János életműve előtt 2003 májusában.
Alsóörsi olimpikonok emléktáblája
Sportcsarnok
Jókai szobor
Sirály park
2008-ban, a kilencedik alkalommal megrendezett "Endrődi-Jókai irodalmi bableves-party" keretei között került ünnepélyes felavatásra JÓKAI MÓR szobra. A permivöröskőből faragott szobrot, Simon Dániel kőfaragó készített.
Az új emlékmű kőtalapzatát Novák Sándor helyi mester építette.
Azóta is minden évben a jeles alkalom során megkoszorúzzák a szobrot, amely Jókai Mór és Endrődi Sándor, a két neves irodalmár barátságára emlékeztet.
Motoros emlékhely
Vasútállomás
Az emlékhely nemcsak a két közeli balesetben elhunyt motorosra emlékeztet bennünket, hanem minden hasonlóképpen életüket vesztett társukra is.