• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 3. - FÁBIÁN JÓZSEF

Nyomtatás

A Fábián József utca a legfiatalabb utcáink egyike, holott a Merse-park alatt gombamódra épülő házak közt ívelő utcácska névadóját az első tudós értelmiségiként tartja számon a kései emlékezet.

Ha lehetne ünnepelnünk, születésének 260. évfordulójáról emlékeznénk meg február vége felé, ahogy az előző években is tettük.

Családja Hont vármegyéből származott, ott nyert nemesi címerlevelet, majd a XVIII. század elején települtek a leszármazottak a Dunántúlra. A Fábián család Alsóörs legtekintélyesebb, bár szerény birtokú családjai közé tartozott az Antal, Gál, Hetesi és Mórocza családokkal együtt. Részt vállaltak a falu közigazgatásában, a hegyközségben és a ref. egyházban is.

Születésének pontos napja kissé bizonytalan, keresztelésének napját –1761. febr. 20-át - viszont őrzi az egyházközség anyakönyvi bejegyzése. Az elemi ismereteket adó református népiskola után szülei a debreceni kollégiumba küldték tanulni, papi pályára szánták. A fiatal fiú sikerrel illeszkedett be a kollégium szigorú rendjébe, kiváló eredményeket ért el, elvégezte a teológiai tanfolyamot is, érdeklődése mégis inkább a természettudományok felé vitte. Tanárai között nemzetközi tekintélyű is akadt, iskolatársai közül többen is nevet szereztek maguknak munkásságukkal, pl. Csokonai barátja, Karacs Ferenc, aki majd neves rézmetszőként Fábián szőlőművelésről szóló könyvét is illusztrálja. A debreceni tanulmányokat befejezvén vándorútra kelt megtakarított pénzén, Svájcig jutott, ahol a genfi és berni egyetemen tanult még, ezzel német és francia nyelvtudását is elmélyítette.

Hazatérve lépett a lelkészi pályára. Tolna megyében, a nagyszokoli gyülekezet választotta lelkészéül, itt rövid ideig maradt, s mihelyt alkalma adódott, közelebb igyekezett szülőföldjéhez. 1795-1808-ig Vörösberényben szolgálta híveit és egyházát, úgy is mint az egyházmegye tanácsbírája, majd 1805-től esperese. Innen Tótvázsonyba hívták, haláláig itt munkálkodott. Itt a művelt, köznemesi családok jó közeget jelentettek, sógora révén már ismerte is őket. Sógora az a Somogyi Gedeon ügyvéd, levéltárnok volt, aki a nyelvújítás idején szembekerült Kazinczy Ferenccel és a neológusokkal, s a mérsékelt nyelvújítás szellemében megírta az elhíresült Mondolatot, s ezzel az ortológusok vezérének tekintették. A nyelv sok tekintetben megújult, Somogyi munkáját is inkább úgy értékelik ma már, mint aki a túlzásoktól féltette anyanyelvét.

Kétszer kötött házasságot. Első felesége Somogyi Zsuzsanna, aki hat gyermeket szült. Ezek közül két kislány nyolc-kilenc évesen lett áldozata a „forró nyavalyának”, miként a fiatal anya is, harmincnyolc évesen. Két fiát taníttatta, közülük Gábor ügyvéd lett, öt nyelven beszélt, ismert író és 
Fábián Gábor kereszteléséről szóló bejegyzés a vörösberényi anyakönyvben.

irodalomszervezőként szerzett nevet, életútja Aradra vezette, halála után szobrot emeltek neki a városban. Gedeon nevű öccse földmérőként Sümegen élt. Medgyesi Zsuzsannával kötött második házasságából három kisgyermek született, a legidősebb is csak kilenc éves volt, amikor édesapjuk szélütésben váratlanul meghalt 1825. január 25-én. Zsuzsanna visszaköltözött gyermekeivel szülőfalujába.

Az egyházi iratok tanúskodnak arról, hogy a lelkészi jövedelem szerény, de biztos megélhetést biztosított a családnak. Ez főleg természetbeni juttatásokból állt, egyben lehetővé is tette, hogy a lelkészi munka mellett természettudományos kérdésekkel is foglalkozzon. S mivel érdeklődése ebbe az irányba vonta, az évek során Fábián József komoly munkát végzett. Már vörösberényi éveiben természettani szertárt rendezett be a lelkészlakban, ahol kísérleteket folytatott. Valószínű, hogy a nyugati szakirodalomból megismert eljárásokat igyekezett a gyakorlatban is kipróbálni. Kereste a jelenségek magyarázatát, pl. a tihanyi visszhang, az elektromosság, a légköri viszonyok titkait. Ostorozta a babonaságot, nem csak prédikált ellene. A maga költségén jelentette meg Természeti historia a’ gyermekeknek című tankönyvét (1799), majd pár évvel később Természeti tudomány a’ köznépnek ismeretterjesztő munkáját. De említhetjük más munkáját is, mely a mezőgazdasági ismereteket gyűjtötte egybe, a növénytermesztés és állattenyésztés tudnivalóit. Külön fejezetben foglalkozik a szőlőművelés és borkezelés kérdéseivel (A mezei gazdaság tudományának rövid summája). Ízelítőül munkájából: hétféle gabona tulajdonságait, igényeit, hasznosságát írja le, megállapításai többnyire ma is helytállók, sőt mai egészséges táplálkozásra buzdító írásokban is találkozunk ilyen ajánlásokkal. Csak példaként: A hajdinának vagy tatárkának sok szemei vagynak, mellyek kásává tsínáltatván jó eledelt adnak……

Folyóiratot szerkesztett (Prédikátori Tárház 1805), mely három évfolyamot ért meg, s már saját korában is a nemzeti nyelv hódításának eredményeként tekintettek rá olvasói. Ne feledjük: a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt 1844-ben szentesítette az uralkodó. Életének fő műveként tartják számon a Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlő-mívelésről szóló francia nyelvű szakkönyv fordítását és kiegészítését, mely a veszprémi nyomdában készült el 1813-14-ben.

Veszprém vármegye megkeresésére az ország egész területéről jelentkeztek előfizetők, a régi iratokban név szerint olvashatók a nevek. A két kötetes, díszes kiadás Gubicza Ferenc ajándékaként községünk könyvtárának is féltett kincse.

Az eredeti többszerzős mű volt, néhány részlete megjelent Magyarországon is latin és magyar fordításban. Fábián az egész művet lefordította. S mivel egészítette ki? Pl. a szőlőcukor és a szőlőmagolaj készítésének módjával. Csak érdekességként: könyvében a francia méterrendszert talán elsőként népszerűsíti Magyarországon, melyet hivatalosan jóval halála után, 1874-ben vezettek be hazánkban. Esperesi megbízatása is sok munkával járt, ezek főleg szervezési és ellenőrzési feladatok voltak, csak említünk néhányat közülük: sikeresen agitált a gyermekek himlő elleni védőoltása mellett, egyházmegyei olvasókört szervezett, egyházkerületi nyomda felállításán fáradozott (1837-ben valósult csak meg). Toleráns, jó kommunikáló emberként ismerték, a korszerű ismereteket minden módon igyekezett terjeszteni. A villámhárítót, a barométert, a pálinka szesz-szeszfokmérőt, a léghajót, a cukorgyártást….. gyakran prédikációiban is a természeti jelenségek magyarázatával, emberi párhuzamaival foglalkozott.

Munkásságáról még sokat lehetne mesélni. Az érdeklődőknek ajánlom életrajzírója, legjobb ismerője könyvét, a 2002-ben megjelent Fábián-emlékkönyvet, Hudi József kiváló munkáját. Tőle is úgy tudni, hogy arcmása nem maradt fenn.

Bár Alsóörshöz csak születése és gyermekévei kötötték, emlékét megőrizte a falu, s ápolja is az évenkénti február végi összejövetelekkel. 

Első alkalommal 2001-ben került erre sor, akkor avatták fel a művelődési ház falán elhelyezett tábláját, munkásságát életrajzírója, dr.Hudi József méltatta. Azóta ez is hagyományos rendezvényévé vált a falunak a Vörösberényi Fábián József Kertbarát Kör tagjainak részvételével.

Novák Edit

Módosítás: ( 2021. február 11. csütörtök, 11:16 )  

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson

Balaton Best Card