• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Nőkről, nem csak nőknek

Nyomtatás

Bár sorstársaihoz hasonlóan az alsóörsi könyvtár is arra kényszerült, hogy a kialakult járványhelyzetre való tekintettel zárja be kapuit, az írott szavak szerelmesei azért különféle megoldásokat keresve megtalálják a módját annak, hogy olvasnivalóhoz jussanak. 

Gondolok itt a digitális lehetőségekre, az úgy nevezett „négy fal között” karanténkönyvtárak magas színvonalú szolgáltatásaira és az önerőből hozzáférhető könyvekre. Ez utóbbi generálta az ötletet, hogy Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljak egy különleges kiadványt, annál is inkább, mert aktualitását ma, március nyolcadikán a nemzetközi nőnap adja.

Nem volt könnyű dolga a könyv írójának. Barbara Sichtermann

50 HÍRES NŐ – A leghíresebb női egyéniségek című válogatása (is) bizonyíték arra, hogy a nők az élet minden területén helyt álltak.

A bőség zavarával kellett megküzdenie, hiszen munkája során az ókortól napjainkig három és fél évezred kiemelkedő személyiségit kellett számba vennie, miközben a nők a maguk sajátos módján mindvégig jelen voltak a történelem világot formáló színpadán, részt vettek a tudomány- és technika fejlesztésében, a kultúra ápolásában, a művészetek formálásában, nevelési kérdésekben és másutt úgy, hogy közben megtartották női mivoltuk sajátosságait.

A könyv széles spektrumot ölel fel. A szereplők között szentek, uralkodók, politikusok, művészek, tudósok, írók, felfedezők és más hírességek mellett megtalálhatók a mitológiai alakok, irodalmi figurák, operahősnők, sőt, még maga az afroamerikai, vagy éppen a világűrt meghódító Barbie is, aki Bazon Brock kultúrtörténész szerint „a nyugati embert szimbolizálja az általában legelőzékenyebb kultúrahordozóként”.

Mivel egy ilyen írásban arra nincs lehetőség, hogy ötven életutat végig kövessünk, én ezúttal két női sorsot szeretnék röviden bemutatni. Előtte azonban – amúgy ízelítőként – néhány név az AlexandrA Kiadó kiválóan szerkesztett, fotókkal bőven illusztrált, igényes kiadványából:

Mária, Jézus anyja, ahogy róla az evangéliumok szólnak. Szent Johanna, az orleans-i szűz, akiről Napoleon ezt írta: „A csodálatos Jeanne d’Arc bebizonyította, hogy a francia géniusz a veszély pillanataiban minden csodára képes”. VI. Sándor pápa lánya, Lukrécia Borgia, akinek élete 39 éve egy egész korszak tükre. I. Erzsébet angol királynő, akinek édesanyja, Boleyn Anna vérpadon végezte, unokahúgát, Máriát, a skótok királynőjét viszont ő maga juttatta oda. Robert Schumann felesége, Klara Schumann kiváló zongoraművész volt, Maria Montessori orvos és tanár, a róla elnevezett pedagógiai módszer megteremtője. Virginia Woolf új irodalmi kifejezési formákat talált ki. Coco Chanel (aki magát Mademosielle-nek szólíttatta) árvaházban kezdte és a világhír csúcsán végezte, a szexepiljével hódító, érzelmileg labilis Marilyn Monroe – mint mondta – életében egyetlen alkalommal nem félt semmitől, amikor Kóreában 17 ezer háborúba induló amerikai katona előtt énekelt a hóesésben. A 21 éves Sophie Scholl csak kicsi jelet akart hagyni, amikor a nácizmus elleni tiltakozásul testvérével és egy barátjukkal együtt röplapokat osztott a müncheni egyetemen, ahová jártak, ezért mindhárman életükkel fizettek: hazaárulás vádjával lefejezték őket.

Nem hiányozhat a névsorból Maria Callas, az opera csillaga, az extrém Madonna, aki azt mondta, hogy soha nem lett volna az aki, ha nem lázadt volna fel minden régi érték ellen, Hannah Arendt filozófus miután megmenekült a holokauszt elől, történészként és kritikusként annak okait vizsgálta és írta le. Az elegáns Alexandra Kollontai „Oroszország felszabadításáért élt. Ő volt a Szovjetúnió első női minisztere és nagykövetasszonya. Marie Curie-t mindenki ismeri. Fizikus volt és kémikus, nevéhez fűződik a radioaktivitás fogalma. Felfedezése két Nobel-díjat ért, de nagy árat fizetett érte: halálát sugárfertőzés okozta. George Eliot férfi álnév alatt megrázó regényeket írt, miközben egy házas ember élettársa volt. Maria Sybilla Merian alapította meg a rovartant.

Bár még hosszú a sor, végezetül következzék két rövid életrajz. A fáraónő és a szent életét és tetteit 3500 év választja el egymástól.

Útunk elsőként az ókori Egyiptomba vezet, Deir el-Bahari völgyébe, ahol a világ legimpozánsabb, három teraszból álló Halotti Templomát egy 300 méter magas meredek hegy öleli körül. Aki látta, soha nem felejti el. A 18. dinasztiából származó, Kr.e. 1490 – 1468 között uralkodó faraónő, Hatsepszut végső nyughelyét álmodta ide a híres építész, Szenenmut. Hatsepszut (uralkodói nevén Maatkaré) I.Tutmoszisz egyiptomi király lánya, egyben saját testvérének felesége volt, aki istenségnek számított. A király korai halála után fáraóvá koronáztatta magát és unokaöccse, egyben kiskorú mostohafia nevében ő uralkodott. Férfiruhában járt, álszakállt hordott. Élete végéig Felső- és Alsó-Egyiptom ura volt. Jó érzékkel kormányzott. Húsz éves uralkodása alatt az országban béke honolt, javult a közbiztonság, a lakosság jólétben élt, soha nem látott mértékben fejlődött az építészet (ld. Karnak, Luxor templomegyüttesei), virágzott a kereskedelem, különösen a gazdag Punt országgal (talán a mai Szomália területén?), ahová öt sikeres expedíciót szervezett. A sztélék, a kőbe vésett hieroglifák beszámolnak mindenről. A nagy fáraónő emlékét utódai mégis jónak látták eltűntetni: nevét és képmását kivésték a feliratokból, az obeliszkeket ledöntötték. Felbecsülhetetlen károkat okoztak, de nem jártak sikerrel: 1960-ban Hatsepszutról neveztek el egy kisbolygót.

Anjeze (Ágnes) Gouxhe albán származású római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai Rend megalapítója Kalkuttai Teréz anya néven írta be nevét a történelembe. Édesapja korán meghalt, édesanyja, aki tagja volt a segítségnyújtás iránt elkötelezett Szent Szív Egyházközségnek három gyermekével kézimunka üzletéből élt.

Amikor a 18 éves Ágnes megtudta, hogy jugoszláviai jezsuiták szolgálnak Indiában, elhatározta, hogy missziós nővér lesz. Felvételt nyert a Loretói Miasszonyunk gyülekezet anyaházába, földrajzot, hittant tanított egy leányiskolában.

1946-ban történt. Vonaton utazott, harmadosztályon. Az ott látott nyomor ébresztette rá küldetésére: arra, hogy a szegények közül is a legszegényebbek, a nyomorultak, betegek, éhezők, haldoklók gyámolítója legyen. Engedélyt kapott arra, hogy a kolostoron kívül dolgozzon. Tevékenységi területén, Slum Moti Jheelben egymillió hajléktalan élt. Teréz anya (aki nevét Szent Teréz tiszteletére vette fel), egész életét küldetésének szentelte. Rendje volt az egyetlen gyülekezet, amelyet Róma az utóbbi száz évben elfogadott. Halála évében, 1997-ben már 123 országban voltak követői, 610 misszió működött százezer segítővel. Egyszer egy újságíró, aki megfigyelte, hogyan mosdat meg egy leprás beteget, azt mondta: „én ezt egymillió dollárért sem tenném meg”, mire ő azt válaszolta: „azért én sem. Isten szeretetéért és a betegért teszem, aki szenved”. Teréz anya megkapta a legrangosabb kitűntetéseket, köztük a Nobel – békeíjat. Az értük járó összegeket a rendnek adományozta. Nem véletlen, hogy tízezren kísérték utolsó útjára.

Kovács Piroska

 

 

Praktikumtár

Magyar falu Program

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson