• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Utcamesék 5. - Sebők Soma

Nyomtatás

SEBŐK SOMA köz. Nem csak kortársak, jó ismerősök is voltak Endrődi Sándorral és dr. Mihálkovics Tivadarral. Hármójuk neve összeforr a Balaton üdülésre, sportra való felfedezésével, a villatelep kialakulásával.

Milyen hallgatag ez a vidék! Csak a szél suhogtatja az óriási nádast, csak egy-egy gém, küszvágó, vadgalamb hasítja át a levegőt. A vizen vitorlások röpködnek, a Stephanie-yacht-egylet hajói. 

Körülöttem festői partrészletek, vörösbe, szürkébe, sárgába játszó szintömeg, — az elhagyatottság, a sivatag-szerűség koloritja, melyet az égő, perzselő nap szinte remegtet. Mérföldekre lehet e partokon haladni s az ember alig talál egyebet mint a festőknek megbecsülhetetlen motívumokat, minden kultúra és civilizáció nélkül - olvashatták a Fővárosi Lapok olvasói 1887. augusztus 2-án Endrődi Sándor folytatásokban megjelenő írását Az én saisonom (Levelek Alsó-Eörsről) címmel.

Akik itt vagyunk jelenleg, egész kis kolóniát alkotunk. Hadd állitsam össze a névsort, mint ezt az előkelő fürdőhelyek reporterei szokták tenni. Íme,…. Sebök Soma budapesti gázfelügyelő, a ki itt szép villát vásárolt s később végkép itt akar megtelepedni, családostul- hét jeles férfi társaságában említi ugyanezen levelében mai utcamesénk főszereplőjét.

Nem mondhatjuk, hogy élete nyitott könyv, hiszen – különösképpen ifjúkoráról - vajmi keveset tudunk. Az ismert mozaikdarabkákból viszont egy elég mozgalmas, tevékeny, a változásokra fogékony élet rajzolódik elénk.
A család – amiként a nemesi előnév is utal rá – a Gömör megyei Felsősajóról származik. A czímeres nemesi levelet Sebők György kapta I.József királytól 1707-ben – olvasható az 1863-ban kiadott Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblázattal c. könyvben. Szüleinek 1842-ben köttetett házasságából második gyermekként született Csetneken 1845. február 2-án. Hat testvére közül Ottilia nevű húga az alsóörsi temetőben nyugszik bátyja mellett.
Annyi bizonyos, hogy az útkereső fiatalember több helyütt is megfordult Nyugat-Európában. Dolgozott Bécsben, irodai munkára szegődött a Rüger-testvérekhez 1865-ben, később Olaszországban operaházi jelmezterveket készített, melyeket a család őriz ma is. Zákonyi Ferenc Balatonfüredről szóló könyvéből tudjuk, hogy Párizsban több éven keresztül a híres rézkarcoló- és grafikus művész munkatársa volt. Gustave Dorré később Alsóörsön is meglátogatta s időzött nála pár hétig.. A gazdasági végzettségű ifjú a művészetek iránt vonzódott, szerette a verseket, szépen rajzolt, valahogy e kétféleség mindvégig jellemezte. S beszélt németül, olaszul, franciául, angolul.
A Vasárnapi Újság 1870. febr. 17-i száma ad hírt arról, hogy Hg. Woronieczky síremlékére Londonból Sebők Soma által 10 ft. a londoni magyar munkásegylet tagjainak adakozása. A Londoni Magyar Egyletben a jegyzői teendőket látta el. Vagyis: Párizs után Londonban is járt s német városokban is.

Huszonhat évesen, 1871-ben jött vissza Magyarországra, Londonból. Egyik barátja ekkor írta neki levelében: hazádat többé el ne hagyd, mert annak szüksége van olyan emberekre, mint te, ki külföldön jár, nyelveket tud, sokat tapasztalt. Megsárgult angol és német nyelvű levelek tanúskodnak, hogy kapcsolatait a későbbi évek során is ápolta.

Az első budapesti gázgyár - vagy ahogy akkoriban emlegették, a Légszeszgyár -1856-ban kezdett működni Józsefvárosban, a mai II.János Pál téren. Mára már nagy részét lebontották, kertjében régi gázlámpák emlékeztetnek a múltra s egy múzeum, ahonnan már évekkel ezelőtt sem sikerült információt szerezni Sebők Somával kapcsolatban. Egy általa tervezett gázlámpát a család is őriz. Nem tisztázott, milyen minőségben s mennyi ideig dolgozott itt, a feljegyzések ezzel kapcsolatban ellentmondásosak. Annyi bizonyos, hogy 1889-ben a légszeszgyár tisztviselői lakásában lakott családjával. Talán nem is lényeges annyira, számunkra az alsóörsi kötődés érdekesebb.

Menyasszonyának írt leveléből (1886. dec.20.): Csak azt bánom, hogy nem lehettél velem. Ha azt látnád, milyen szép csöndes hely az. Elmerengve rólad gondolkoztam… mily kellemes volna ott elrejtőzve élnünk, ha tudnánk lemondani a világ hiúságairól. Igaz, hogy kevéssel kellene beérnünk, hanem szabadon lélegeznénk, nem jutna el hozzánk a zajos élet czudar zsivaja küszködéseivel és végtelen nyomorúságaival, melyek köréből menekülni oly régóta hasztalan vágyódtam. Csak ott, abban a házban – melyet oly nehezen tudtam megszerezni – érzem, hogy mint ember tulajdonképpen szabadnak születtem. Leendő feleségének szánt nászajándékul megvette Hets Pál veszprémi postamester örököseitől a Margit-lakot, majd jó egy évvel később a faluban is egy házat, ezzel a közbirtokosság tagjává vált maga is. Közben 1887. január 15-én oltár elé vezette Bolgár Margitot a váci fehér barátok templomában. Frigyükből hét fiú született: Dénes, Gyula, Kálmán, Géza, Elek (pár hónapos korában meghalt), Sándor, Miklós, a másodszülött fiú után egy-két év különbséggel a testvérek között.

Fiai, hátsó sorban balról: Géza, Sándor, Gyula, Dénes, elöl Miklós és Kálmán

1899-ben házat vettek Veszprémben a Hosszú u. 77.sz. alatt (ma Jókai u.). A gyerekek Veszprémben jártak a piarista gimnáziumba, a nyári szüneteket Alsóörsön töltötték a Margit-házban. Sebők Soma gondos, precíz ember volt. Megmaradt feljegyzései, naplójának részletei mutatják, hogy feljegyezte fiai születését, gyermekkoruk nyiladozásait, de a vásárolt házakkal kapcsolatos kiadásokat, ráfordításokat is. Az volt a terve, hogy fiainak házat épít, három meg is valósult.

Ő az első villakiadó, aki a nyári szezonra hirdeti is ingatlanjait a Pesti Hírlapban. Íme az egyik hirdetés: 1895-ben épült Dénes-ház fronttal a Balatonra, három tágas szobával és nagy terasszal és egy kisebb egyablakos hátulsó szobával, konyha, speiz, pince, kamara, padlás, kút és a ház körüli kerttel, azonkívül különálló mosókonyha kenyérsütő kemencével és az udvarban csirkeóllal együtt, minden bútorokkal berendezve és a konyha is felszerelve egész nyári évadra 320 forint plusz fürdőbódé 5 forint (40-50 lépésre a háztól).

Ezek már a fürdőtelep kialakulásának évei. Ebben a folyamatban döntő szerepe volt Mihálkovics Tivadarnak, aki elérte, hogy a közbirtokosság határozatban rögzítse az úthasználati jogot a közbirtokossági legelőn át a tó felé. Ez volt a kezdet, vasút nélkül, ráadásul az 1880-as évek közepén e vidéken is tarolt a szőlőpestis, azaz a filoxéravész, nagyon komoly károkat okozva. A Hets-villa megvásárlása után Sebők Soma is bekapcsolódott a filoxéra elleni védekezésbe. 1895-ben a Mezőgazdasági Bizottság tagjává választották, s mint a Felsőörsi Közjegyzőségi Összeíró Bizottság elnöke irányította s ellenőrízte a helyi védekezést. Annál is inkább, mert maga is szőlőbirtokos volt, borkereskedéssel is foglalkozott. Egyik nagybátyja, Urszinyi Mátyás írta neki 1873-ban: Hallottam, hogy borkereskedésbe kezdtél, engedje az Isten, hogy soha meg ne bánd! Darányi Ignácz akkori földművelődésügyi miniszter meghívására részt vett azon a Balatonfüreden tartott tanácskozáson 1903-ban, melynek a filoxéra volt a fő témája.

Sebők Soma 1909. december 1-jén halt meg Veszprémben, 64 évesen érte a szívszélhűdés. Utolsó napjairól Dénes fia írt naplójába. Talán éppen Alsóörsre-találására gondolt, amikor azt mondta fiának: Az én életemben csak az utolsó 23 év számít, addig csak nyomorogtam.

Fiai élete külön történetbe kívánkozna, röviden mégis sorsuk alakulásáról:
DÉNES: apjuk halála után ő lett a nála jóval fiatalabb öccsei gyámja, iskoláztatásuk támogatója. Gazdatisztként dolgozott, élete végéig Alsóörsön élt, itt nyugszik a temetőben.
GYULA: az első világháborúban megsérült, eltűnt. Nevét a református templom falán lévő emléktáblán olvashatjuk.
SÁNDOR: részt vett mindkét világháborúban, vitézi címet kapott. Közben az 1928-as amszterdami olimpián a 6 m yacht osztályban a Hungária nevű hajóval a 11. helyen végzett a magyar csapat, melynek tagja volt ő is Mihálkovics János, Heinrich Tibor, Burger Sándor és Tuss Miklós társaságában.
 


Az olimpiai csapat

A hadifogságból Dél-Amerikába menekült, egy áruházi lövöldözés áldozata lett.

Sebők Sándor

GÉZA: szintén harcolt mindkét háborúban, ő is vitézi címet nyert. Az 1956-os forradalom után börtönbe került, ott halt meg, Alsóörsön nyugszik. Emlékét a Szabadság téri emlékkő is őrzi.
KÁLMÁN: gazdász lett Baranya megyében, családjával Pécsett élt.
MIKLÓS: Budapesten élt, fuvarozással foglalkozott.

Végezetül egy részlet a huszonhat éves korában megfogalmazott életbölcseleti szabályaiból:
…..Ne szólj, csak mikor kénytelen vagy vele, és akkor is csak a felét mondd el annak, amit gondolsz.
Ne írj semmit, amit alá nem írhatnál, és ne tégy olyat, amit el ne beszélhetnél……
A pénzt ne becsüld többre, mint amennyit ér, szolgának jó az, de úrnak rossz.


Sebők Géza hajó

Novák Edit

 

Praktikumtár

Magyar falu Program

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson