• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 13 - RÓMAI ÚT

Nyomtatás

Miként oly sok más település az országban, Alsóörs is híven őrzi múltjának emlékeit. Ez közterületeinek elnevezésében is tükröződik, melyek egyike a Római út.

Omnes viae Romam ducunt” – azaz Minden út Rómába vezet – tartja a mondás, ami a közhiedelemmel ellentétben nem ókori eredetű és nem is a közlekedés mikéntjére vonatkozik, hanem vallási értelemben a lélek, illetve a tudomány útjára. Alapját La Fontaine meséje képezi, melynek szereplői, három szent, külön ösvényen indul lelki üdve keresésére, amelyet Rómában találnak meg. Ha azonban a Római Birodalom kiterjedését és fejlett úthálózatát vesszük figyelembe, akár a szó szoros értelmében is közel járhatna az igazsághoz fenti megállapítás.

A Római Birodalomról
Fénykorában az imperium Romanum, mint az emberiség történelmének egyik leghosszabb ideig fennmaradó birodalma, 6 millió négyzetkilométer kiterjedésű volt és 60 millió lakossal rendelkezett. Törzsterülete (Italia) határa eredetileg egy kis csermely, a Rubicon volt, ám miután Julius Caesar átlépte azt, a római légiók előtt megnyílt a világ, elfoglalták a Földközi-tenger medencéjét és fél Európát. Határait a Rajna – Duna – Eufrátesz képezték. Az ösvény jelentésű limes – amely sáncból, két oldalán árokból, bizonyos távolságban őrtornyokból és négy kapuból állt – a határvidéket volt hivatott összekötni Rómával, miközben a területnek magas szintű védelmet biztosított. A magyarországi limes Pannonia provincia Duna menti középső szakaszán húzódott.

A római útépítésről
Egy ekkora birodalomban létfontosságú volt a megbízható közlekedés biztosítása, beleértve a hadtestek gyors mozgatását, az élelmezést, a hírközlést. Ennek érdekében kiterjed, jó minőségű úthálózatra volt szükség.

A római útépítés jellemzői közé tartozik a merész vonalvezetés, az alapos kivitelezés, az pedig, hogy évezredekig fennmaradt, az egy méter mély, de legalább fagyhatárig történő alapozásnak köszönhető. A statumentre, azaz a 30 cm-es lapos kövekből készült alapra ruderatonak nevezett 25 cm vastag ökölnyi kövek kerültek, fölé finomabb kavicsréteg, a nuciens. A rétegeket egymással mészhabarcs kötötte össze. Az építkezéshez helyben található anyagokat használtak, pl. bazaltot, vöröskövet. Az utak szélessége 4 – 6 méter volt, középen a kocsiút, amelyet a két oldalán bonyolítható gyalogosforgalomtól fal választott el. Léteztek középen 4 - 7 méter szélességű tisztán hadiutak és polgári közlekedésre alkalmasak is. A rómaiak öt évszázad alatt 300 ezer km hosszú úthálózatot építettek ki. Közülük a legfontosabb és leghíresebb a ”hosszú utak királynője”, a Forum Romanumról induló Via Appia, ahonnan a Millarum areum, az arany mérföldkő tanúsága szerint tizenhét útvonal hálózta be a világot (szomorú és megdöbbentő pillanata volt a történelemnek, amikor a „királynőt” a halál szele lengte körül, mivel a Spartacus-féle rabszolgafelkelés hatezer áldozatát az út mentén feszítették keresztre).

A helyi viszonyokról
Pannonia tartományt Augustus császár uralkodása idején (Kr.e. 27 – Kr.u. 14) hódították meg a római katonák, akiket civil lakosság követett. A Balaton északi partját hamar megkedvelték, utakkal összekötött, sűrűn lakott területté vált. A hadseregből álbocsátott katonáknak lehetősége volt arra, hogy birtokot szerezzenek és gazdálkodjanak. Az így kialakult villagazdaságokat utak kötötték össze egymással, emléküket dűlőnevek őrzik. Pannonia útjait nem borították be kőlapokkal, kavicsos, apróköves rétegeit az út menti gödrökből nyerték. Ezek mára enyhén „bogárhátúvá” koptak, ám meglétük a letűnt évszázadok ellenére is fellelhető.
A Lacus Pelso menti utak (ahogy akkortájt a Balatont nevezték) nem haladtak közvetlenül a tó partján, annál párszáz, többnyire egy – három kilométeres távolságban épültek. Ennek oka a tó vízszintjének ingadozása volt. A szintkülönbségeket a későbbiek folyamán is figyelembe vették olyannyira, hogy a partmenti települések magva ma is távol található a parttól, miként a ma is használatban lévő római utak is.

A Római út, mint közterület elnevezés
A Római út, mint elnevezés a 71-es főútból elágazva Balatonalmádiból indul, neve a város határáig Alsóörsi határút. Alsóörs közigazgatási területén Római út néven ismerjük, az Ófaluban viszont már Fő utca megnevezéssel szerepel. Csak a legszűkebb környezetünket alapul véve, különféle neveken halad át Lovason, Paloznakon, Csopakon, Arácson, Balatonfüreden, hogy aztán falvakon, hegyeken, völgyeken át folytassa útját Szigligetig.
Számtalan érdekességet lehetne még elmondani a Római Birodalom által hazánkban életre hívott történelmi és kultúrtörténeti emlékekről, az ásatások nyomán megszólaló sírvilágról, a házak belső udvarán felállított szentélyekről, a lelőhelyek hol gazdag, hol szerényebb kincseiről, a kor emberéről és egy, a napjainkra is kiható letűnt világról. Őrizzük kegyelettel múltunk üzenetét!

Kovács Piroska

 

 

Praktikumtár

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson