• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 16. - JÓKAI MÓR UTCA

Nyomtatás

Keskeny kis utca viseli a nagy mesélő, Jókai Mór nevét településünkön. Minden magyar ismeri, egy-egy könyvével az általános iskolai évek alatt találkoznak a gyerekek, az alsóörsi tanulók Az arany ember c. regényével hetedik osztályos korukban.

Időnként fellángolnak a viták Jókai mai olvashatóságát illetően, pro és kontra vélemények csapnak össze. Emlékét a nyaranta megrendezésre kerülő Endrődi-Jókai-Mihálkovics bableves muri is őrzi, 2019-ben tartották a huszadikat, a járvány múltával bizonyára folytatódik majd e népszerűvé vált hagyomány.

Kevés írónak volt ilyen sikeres és gazdag életútja, mint Jókainak. Munkásságának legfőbb kutatója szerint ő volt az első celeb a 19. század második felében, jó értelemben véve. Negyven évesen már 16 regény és 17 novelláskötet ismert szerzője, lapalapító, laptulajdonos. A március idusán a forradalom egyik főszereplője, Petőfi barátja.
Életének fontosabb állomásai közismertek, ám sok apró érdekes részlet kevéssé vagy alig, pedig ezek hozhatnák az irodalmi ikont emberi közelségbe ismét.
Hogyan lett a Móricból Mór? A szintén komáromi születésű Tóth Lőrinc (a Pesti Hírlap tudósítója) kurtította meg a nevét egy neki írt levél címzésében. Az első bosszúság után a válaszlevél Tóth Lőrnek íródott. Petőfinek rögtön megtetszett ez a változat, s rá is vette barátját, hogy ezután ezen a néven közölje írásait.

Az Életképek hetilap olvasói, főleg vidéken, Jókai tudósításából alkottak képet a dicső nap eseményeiről, Forradalom vér nélkül címmel jelent meg az írás, harmadik személyben írt saját maga e napi szerepéről, ami kétségtelenül az egyik főszerep volt. Jókai ezen a napon ismerte meg Laborfalvi Rózát, későbbi feleségét, a kor ünnepelt színésznőjét, aki nyolc évvel volt idősebb az írónál, s már egy kislány édesanyja. Sokan ellenezték ezt a kapcsolatot, édesanyja kitagadta, Petőfi is hátat fordított neki. A várható botránytól tartva az esküvőt egy nappal korábban tartották meg a rákoscsabai katolikus templomban. Laborfalvi hűségével bizonyított, szervezte Jókai menekülését a szabadságharc bukása után, s mindezeken túl később is híresen remek háziasszony volt, így lassan az író édesanyja is megbékélt menyével.

Ma, a tv-sorozatok korában ki gondol arra, hogy Jókai volt az első sorozat-szerző. Tárcaregényei mágnesként vonzották az olvasókat, a Pesti Naplóban egymás után jelentek meg folytatásban regényei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Régi jó táblabírák, Szomorú napok, Az elátkozott család, Az új földesúr). Páratlan népszerűségű író lett nem csak hazájában, külföldön is, újságíróként is. 1874. február 19-én Berlinben interjút készített Bismarck kancellárral, aki már olvasta Jókai német fordításban megjelent regényeit. Ez az interjú 21 nap alatt járta be a világot, március 3-án jelent meg itthon, majd 21-én a New York Times is közölte (az akkori világ legbefolyásosabb lapja).

A cigánybáró ifj.Johann Strauss híres, ma is játszott operettjének történetét Jókai Mór írta. Szaffi c. regénye Sepsiszentgyörgyön jelent meg húsz folytatásban, egy évre rá könyvalakban már A cigánybáró címet viselte a történet. A regény dramatizálását is Jókai végezte, sőt az ősbemutató jelmezvázlatainak egy részét is maga festette.

A magyar humor halhatatlan teremtője, írta róla Tompa Kálmán. Anekdotakincsünk összegyűjtésében fáradhatatlanul tevékeny. Ahogy svábhegyi és füredi kertjében is. Svábhegyi kertje mintagazdaságnak számított. Kertgazdászati jegyzetek c. könyve (1896) ma is tananyag néhány egyetemen.

Ötvenedik írói jubíleumát (1894) az egész ország ünnepelte, százkötetes Nemzeti Díszkiadásban jelentek meg művei. Elismerésben eddig sem volt hiány, rangos kitüntetések birtokosa (pl. Szent István-rend kiskereszt), tudós társaságok tagja, a főváros és Szeged díszpolgára….. Özvegységében mégis magányos, visszavonultan élt. S a világ legnagyobb megrökönyödésére feleségül vette a húszéves Nagy Bella kezdő színésznőt. 1900-ban vele utazott Párizsba, a világkiállításra, ahol a magyar pavilonban Jókai-szobát rendeztek be, és elnyerték a kiállítás nagydíját, a Gand Prix-t. Szeretettel vették körül az írót, állami vezetők fogadást tartottak tiszteletére, ahol franciául beszélt, válaszolt a köszöntésekre.

Itt a Balaton mellett, különösen Balatonfüreden még élőbb az emléke, a valamikori Jókai-villa ma az író emlékét ápoló múzeum. S arra biztos nem gondol senki, hogy Jókai 32 éves koráig nem is látta a Balatont, pedig már a forradalom évétől tervezte ezt az utazást, ami csak 1857-ben valósult meg, akkor is csak néhány augusztusi napra. De ez a néhány nap gazdag volt élményekben, mert Füred és a tihanyi apát vendégszeretete után a Kisfaludy gőzös fedélzetén Keszthelyre hajóztak. A visszafelé utat az író már vesszőkasos parasztkocsin tette meg, útközben meg-megállva vázlatokat készített a Balaton-felvidéki várromokról. Erről az első Balatonnal való találkozásról született regényes tájleírása A Magyar Tempevölgy, mely a Vasárnapi Ujságban jelent meg hét részletben. Ma is élvezetes olvasmány, érdemes kiemelni egy részletét- A mint Örsön alul a Balaton partjára leszállunk, mintha egyetlen kert tárulna elénk: egy óriási kert, melyben mulato lakok helyett egész falvak vannak elszórva, egymáshoz sűrű közelségben; csupa gyümölcsös és szőlő minden falu körül…….. Ha ez külföldön volna, a magyar emberek seregestül vándorolhatnának azt látni, s azóta száz utleirás jelent volna meg…….. Oh mi kár volna, ha sikerülne a kapzsi nemzedéknek e gyönyörű vizet lecsapolni!...


Jókai mellszobra az alsóörsi Sirály-parkban, Simon Dániel alkotása

A Nemzeti Múzeumban Kossuth Lajos ravatalánál ő mondta a gyászbeszédet 1894-ben, a forradalom szemtanúi közül már nem sokan éltek. Tíz évvel később Jókai ravatala is ugyanitt állt.
Sok érdekességet lehetne még Jókaival kapcsolatban megemlíteni. Az érdeklődőknek jó szívvel ajánlom Hansági Ágnes Jókai-szakértő írásait.


Jókai-emlékpad, Alsógöd

Novák Edit

 

Praktikumtár

Magyar falu Program

Balaton riviéra

Vízparti szállás

Fogyasztóbarát

Harley-Davidson