• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 23. - KISFALUDY SÁNDOR UTCA

Nyomtatás

A Himfy szerelmeinek írója, Kisfaludy Sándor a kalandos életű költő, színházálmodó 250 évvel ezelőtt született Sümegen, s ott is halt meg 72 évvel később. 

Közben mennyi minden történt a bő hét évtized alatt!

A katolikus középnemesi család a honfoglalókig tartotta számon eredetét, a nemesi múlt tisztelete már a családban plántálódott a gyerekekbe. Nyolc gyermek született Kisfaludy Mihály és Sándorffy Anna házasságából, legfiatalabb testvére, Károly születésekor az édesanya meghalt. Sándor ekkor már tizenhat éves kamasz fiú volt, aki a győri gimnáziumban tanult a téti birtokon töltött gyermekéveket követően, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, bölcsészetet és jogot tanult. Színházba járt barátaival, kiválóan hegedült, de a száraz jog nem kötötte le, s ezt a szigorú apja is látta. Hazarendelte a téti birtokra, de az atyai felügyelet mellett sem jött meg a kedve a jogászkodáshoz, hiába olvasgatta nappal Verbőczi törvénykönyvét, esténként a maga érzéseit fogalmazta versekbe. Szabadulni akart a szülői felügyelet alól, húszévesen – atyai engedéllyel – katonának állt, kadét lett egy erdélyi huszárezredben, ahol nyolc hónap múltával hadnagynak léptették elő, s ezzel elkezdődött katonai pályafutása, ami elég mozgalmas hét esztendőt jelentett életében. Nagy álma teljesült, amikor 1793. januárjában kinevezték a magyar királyi testőrgárda tisztjének. Ez azt is jelentette, hogy bekapcsolódott a bécsi szellemi életbe, olaszul és franciául tanult. A szórakozásokból sem vonta ki magát, a magas, jóvágású fiatal tiszt komoly sikereket aratott a nők körében, kalandjainak híre jóval megelőzte későbbi feleségével való megismerkedését. Ez nem bizonyult szerencsés kezdetnek. Egy zendülésben való részvétele miatt kizárták a testőrségből (1795), Milánóba vezényelték, ezt megelőzően látogatott haza, s találkozott Szegedy Rózával, aki hírből már ismerte. S bár hízelgett neki az udvarlás, a lánykérésre mégis nemet mondott, ekkor még. Azért nem kell nagyon sajnálni a kikosarazott Kisfaludyt, mert hamar megtalálta a vigasztalást az itáliai, majd későbbi franciaországi hadifogsága idején is. S közben Rozi után epekedett. Kettőjük története jól követhető Kisfaludy naplójából s kettőjük levelezéséből. Francia fogsága idején ezt írja naplójába: Az alattam fekvő szőlőtáblák, a szüretnek közelgetése elevenen emlékeztettek tavaly Badacsonyban töltött napjaimra, s megújultak bennem mindazok az érzemények, melyeket Szegedy Rozi gerjeszte szívemben kivált Szigligetben. Ezután már óvatosabban közeledik szíve választottjához, s bizony jócskán kell várnia az igenlő válaszra. Közben a háborús tapasztalatoktól megfáradva kilépett a hadseregből. Végül 1800. január 20-án Gógánfán megesküdtek, s innentől 32 év boldog házasságban telt életük. Egy dolog árnyékolta csak be frigyüket, gyermek nem született házasságukból. Ezután gazdálkodni tanult, birtokaival foglalkozott, verseket írt. A siker sem maradt el. Házasságuk első évében jelent meg a Himfy szerelmei először álnéven, egy csapásra ismert, elismert költő lett. Az első kiadás még a Kesergő szerelem dalait tartalmazza, ez később kibővült A boldog szerelem ciklussal, ennek előszavában vállalja költőként nevét először. Egyik későbbi méltatója így írt erről: Kisfaludy, aki egykor a nők bolondja volt, telhetetlen, szertelen ember, most mindent megtalált ebben a házasságban. Ő, aki egyszerre több nőt is tudott szeretni, forrón, szenvedélyes hévvel, most egyért lángol, teljes odaadással.

A napóleoni háborúk kimozdítják a házasságával megváltozott nyugalmas, teremtő-alkotó életformából. 1808 őszén a pozsonyi országgyűlésen megszavazták az inszurrekciót, azaz a nemesi hadba vonulás kötelességét. A magyar nemesi seregek főparancsnoka József nádor lett. Kisfaludy levelezéséből egész pontosan nyomon követhető, merre járt egy év alatt. Főleg dunántúli városokban végzett szervezési feladatokat, közben többször meglátogatta feleségét is. Birtokába jutott a friss híreknek, információknak. Lelkesítő röpiratot fogalmaz, saját költségén nyomtattatja ki. Tevékenyen részt vállal a dunántúli hadak szervezésében, s lassanként rájön, hogy minden lelkesedés ellenére a nemesi hadak felszereltsége, felkészültsége nagyon is hiányos. Ezeket a felismeréseket feleségének írt leveleiben megfogalmazza. A csúfos vereséggel végződő győri csatáról nem sokat ír. A békét várja. Elegem van az egészből, írja feleségének novemberben. Pedig még várja egy nagy feladat, meg kell írnia az inszurrekció történetét. Másfél hónapos megfeszített munka a budai várban, s hiába jók a körülményei, elege van mindenből. Héj, édes Rózim! nékem már csak te kellesz, és a magános, szabad, csendes élet. Sem a fényen, sem a hivatalon nem tudok kapni. A Békesség, és a házi élet, és Te vagytok egygyetlen egy örök kívánságom.

Visszatér a gazdálkodó élethez, közben megjelennek írásai, értekezései. Elismerik a munkáját. A Marczibányi-jutalmat neki ítélik oda 1820-ban, 400 forint javadalommal jár ez. 1828-ban az ő kezdeményezésére kezdődik meg a gyűjtés, melynek eredményeként 1831 júliusában megnyílik a füredi színház, melynek oszlopai ma is láthatók a szívkórház feletti erdőben. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia első vidékiként rendes tagjává választja, nagy elismerés ez, évekig lelkesen részt is vállal a tudós társaság munkájából, de a nagyvárosi életet nem szereti. Felesége halála után (1832) egyre inkább elszigetelődik, komorrá válik. Bár két év özvegység után feleségül veszi egyik unokahugát, az alig húsz éves Vajda Amáliát, de hét év házasság után őt is eltemeti. Hetvenkét évesen ő is távozik az élők sorából.

Az utókor a magyar romantika előfutárát látja benne. Sümegen és Balatonfüreden is szobrot állítottak emlékének. Könyvtára, levelezése, kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

Novák Edit

 
 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás