• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 32 - ARANY JÁNOS UTCA

Nyomtatás

ARANY JÁNOS utca.Nem ismerek az egész földgolyón nagyobb művészt Arany Jánosnál, sem az élők, sem a halottak között. 

 

 

Az ilyen megállapítások általában felelőtlenek, gyermeknek valók. Mégis le kell most írnom, mert azt érzem. A pályatárs, Kosztolányi Dezső szavai ezek.

ÉLETVONAL - SORSVONAL

1817. március 2. Végre egy boldog nap a Nagyszalontán élő, egykor kisnemesi címmel bíró, ám addigra teljesen elszegényedett család életében! Arany György 49 éves földművest és nejét, a négy esztendővel fiatalabb Megyery Sárát kőkemény megpróbáltatások elé állította a sors: mire a fent említett jeles napon tizedik gyermekük, János világa jött, az elsőszülött, már asszonysorban lévő lányukon, Sárán kívül nyolc gyermeküket temették el. Ezért a kisfiút, aki sokat volt beteg, kitűntetett figyelemmel óvták és féltő gonddal nevelték. Írni édesapjától tanult meg három - négy éves korában, aki hamuba rajzolta neki a betűket, nem sejtve, hogy ezzel a magyar irodalom egyik géniuszának jövendő útját jelöli ki. Arany János tízévesen már Ovidiust, Horatiust olvasott, hogy aztán legjelesebb műfordítóink egyikévé váljon.

A tudáshoz a Debreceni Református Kollégiumon át vezet az út, ám megélhetési nehézségek miatt tanulmányait meg kellett szakítania. Szüleit támogatandó, tizennégy évesen segédtanítónak állt, majd rövid időre vándorszínész lett. Érzékeny lelkülete megérezte, hogy otthon baj van (álmában holtan látta édesanyját, ami hamarosan be is következett, édesapja megvakult), ezért hazatért. Szalontán másodjegyzői állást vállalt, volt tanító és városi írnok, a forradalom idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője, majd mivel rövid ideig nemzetőrnek állt, BM fogalmazói állását elvesztve bujkálni  kényszerült.  1851-től Nagykörösön a főgimnázium magyar – latin tanára. 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója, majd az MTA titkára, 1870 - ben annak főtitkárává választották.

Néhány szó a „hallgati ember” magánéletéről (környezete nevezte így). Felesége, Ercsey Julianna minden időkben megértő, hű társa volt. A költő  szemérmes emberként féltve őrizte magánéletét, érzelmeibe költeményeinek védőburkán át engedett csak bepillantást (ld. Toldi). A házaspárnak két gyermeke született, a népmesegyűjtő László, a Délibábok hőse szerzője, akit Petőfi Arany Lacinak című verséből is ismerhetünk és imádott lánya, Juliska, akinek 1895-ben bekövetkezett halála olyan mély sebet ejtett lelkében, hogy tíz évig írni sem tudott.

Arany János Budapesten halt meg 1882. október 22 – én.

ÍRASSÉK NÉPIES KÖLTŐI BESZÉLY, VALAMINT EGY LEGENÁDÁS BARÁTSÁG SZÜLETÉSE

1846-ban Arany János benevezett a Kisfaludy Társaság által meghirdetett irodalmi pályázatra.  A feladat olyan mű megírása volt, melynek hőse nép ajkán élő személy, akár az az Ilosvay Selymes Péter által megénekelt Toldi Miklós, akinek alakját Arany jól ismerete korábbi olvasmányaiból.  A pályázatot  megnyerése két fontos változást hozott szerényen élő alkotója életében: egycsapásra ismert és elismert költő lett, Petőfi Sándor szermélyében pedig holtig hű barátra talált, bár ez a különös, mély kapcsolat mindössze két és fél évet jelentett életükben. A lánglelkű, örökös tűzben élő zseni, aki életét áldozta a szabadság oltárán és a megfontolt, kötelességtudó, nyugodt életre vágyó családcentrikus lírikus tökéletesen megértette egymást. Petőfi a puszták harangjaként üdvözölte a magyar költészetben merően új hangon megszólaló barátját. Ő volt az, aki bíztatta, hogy miután a mű folytatását, a Toldi estéjét is megírta, álmodja trilógiává művét, mondván, hogy ha már a feje és lába elkészült, kötelessége megírni a derekát is. Így született meg a Toldi szerelme. Kettőjük barátsága úgy ért véget, hogy Arany haláláig gyászolta Petőfit. Az ő alakját rejti a Ferenc József magyarországi látogatása alkalmából írott Walesi bárdok ifjú lantosa is a maga tragikumával.

Szerb Antal ezt írja … jobban meg tud nyilatkozni. mint a szabadságharc előtt. A megtört fájdalom országa, ami akkor Magyarország volt, az ő lelki tája. A történelem találkozik belső diszpozíciójával, és Arany, a hivatott énekes, aki siratja nemzetét, mint egykor Ossian.

A BALLADAÍRÁS SHAKESPEAREJA

A hajdani érzékeny kisfiú kristálytiszta lelkületét, az emberi sorsok iránti nyitottságát felnőttként is megőrizte. Szerb Antal szerint csodálatos megértő- és beleérző képessége volt, Pilinszky pedig úgy tartja, hogy sajátja a hihetetlen ízlés, prousti érzékenység, de több sokkal nála. Nem véltlenül tartják őt a lélekábrázolás mesterének. Költeményei közül nehéz volna választani, leheletfinoman ábrázol emberi sorsokat, érzelmeket. Közülük is kiemelkednek balladái, példaként csak kettő: Ágnes asszony, Tetemrehívás. Méltán nevezik őt a balladaírás Shakespearejának (gyönyörű kiadás balladáinak gyűjteménye Zichy Mihály illusztrációival). 

Arany életművében különös jelentőséggel bírnak utolsó költeményei, az úgy nevezetett Őszikék. A „kapcsoskönyv” remekei a Margitsziget fái alatt születtek. Elemzői úgy tartják, hogy öregkori lírája már a végső rezignáció.

Ha Arany költészetéről beszélünk, fejet kell hajtanunk az előtt, ahogy gyönyörű magyar nyelvünket használta és csodálatraméltó szókincse előtt. Szerb Antal ezt úgy fogalmazta meg, hogy Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik, Kosztolányi pedig még egyszerűbben, miszerint Ő maga a magyar nyelv.   

Kovács Piroska

 

 

Praktikumtár

Családbarát Munkahely

Magyar falu Program

Veszprém-Balaton 2023.

Kerékpárút

Támogatások