• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

Megemlékezés Trianonról

Nyomtatás

1920. június 4-én a történelmi Magyarországot darabokra szaggatták Trianonban a világtörténelem egyik legigazságtalanabb békeszerződésének aláíratásával.

Területének kétharmada a szomszédos országokhoz került, az ott élő magyarok sorsa minden korábbinál nehezebbé vált. Sokáig emlékezni, beszélni sem volt szabad erről, a hallgatás falán az első réseket talán a Kossuth rádió Vasárnapi Újság c. műsora ütötte…. Aztán egy debreceni nyomdában elkészült a Trianoni Békeszerződés reprint kiadása a Budapesti Közlöny 1921-es rendkívüli számában megjelent eredeti alapján…… ezt sem árulták nyilvánosan, fű alatt azért sikerült hozzájutni. Történelmet is oktató tanárként akkor láthattam először teljes terjedelmében az egész szöveget, francia és magyar nyelven.

Ez a nap a nemzeti összetartozás napja 2010 óta, amikor is az Országgyűlés május 31-én ennek nyilvánította, kimondva, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Erre emlékeztek ma Alsóörsön is. Málnás testvértelepülésünk tavalyi ajándékának jóvoltából most már van is hol emlékeznünk erre, amiképpen a 2006-ban szintén tőlük kapott székelykapu, székelykapunk is az összetartozás jelképe.

A Himnusz közös éneklése után Hebling Zsolt polgármester felidézte falunk harminckét éves székelyföldi és huszonkét éves felvidéki kapcsolatát, barátságát.

Az iskola diákjainak egy része dr.Kálmán Csaba vezetésével részt vett e megemlékezésen.

Hozzájuk szólt Nemes István elsősorban, hiszen ők képviselik a folytatást. A mai idősekben él a remény, hogy majdan 15-20 év múlva is lesznek emlékezők. Ezt a kicsi népet semmibe vették a nagyhatalmak, annak ellenére, hogy tatártól és töröktől is védte Európát. Trianon óta tudjuk, nem a határok számítanak, hanem az, hol vannak a testvéreink…..

Ennek legjobb megfogalmazását itt olvashatjuk az emlékművön, Datki Sándor fafaragó alkotó vésetében: Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen! (Vass Albert)

Nemes István, aki e testvérkapcsolat megszületésének egyik mozgatórugója volt, felidézte e kapcsolat születésének emlékeit is, s azokat is, akik vele tartottak 1990-ben: Evellei László, Podmaniczky Gyula, Nagy Istvánné, Sándor László, ők már eltávoztak közülünk, de akadtak folytatóik. Dr.Bóka István akkori polgármesterünk, Németh Béla, Baranyai József, később Hebling Zsolt, Ferenczy Gábor, dr.Kálmán Csaba, Mészáros Károly. Málnáson Szotyori Angéla polgármesterasszony, Kovács Attila iskolaigazgató mellett Pál Sámuel, Balla Barna, Simon György és Ince Béla. Kalászi testvérkapcsolatunk ápolói közül Balázs János polgármester, Major Attila, Gyepes Lajos, Ladányi Lajos képviselők, valamint Fehér László és Kevély László neve kívánkozik ide.

Őszinte és saját élményből is fakadó szavai talán eljutottak egyik-másik gyerekszívbe is.

Három koszorú került az emlékműre, gyerekek helyezték el: Szarvas Sára és Szigeti Anna hetedik osztályos és Csóti Linett hatodikos tanulók.

Székely himnusz zárásként, torokszorító nekem mindig.

A szokatlan időpont, a délidő talán sokakat távol tartott, a gyerekek miatt esett erre a választás.

Mi egy vérből valók vagyunk…. szólt az ikonikus dal kezdetkor, közben és végül is.

Csiszár Edit

Nagy Veronika és Zórád Ferenc fotói:

 

 

Praktikumtár

Családbarát Munkahely

Magyar falu Program

Veszprém-Balaton 2023.

Kerékpárút

Támogatások