• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 33. – ÓVODA UTCA, ISKOLA KÖZ

Nyomtatás

Az iskolai szocializáció során sajátítják el a társadalom által elfogadott érték- és normarendszer elemeit, az intézményi és közösségi viselkedés alapszabályait, a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges kompetenciákat – áll a szakirodalomban.

Madách szavaival élve „minden újszülött fénylő csillag, mely feltűnt a családnak”. Ennek okán nincs a világon olyan szülő, aki ne szeretné, hogy gyermeke kiművelt emberfőként helytálljon azon a poszton, ahová az élet állítja, miközben boldogan éli életét. Bár otthonról is sokat hozunk, e cél elérése érdekében a pedagógia intézményrendszerére hárul a felelősség.
Kezdjük a kisebbekkel, az óvodás korosztállyal!

AZ ANGYALKERTRŐL
Magyarország, egyben Közép - Európa és a Habsburg Birodalom első óvodája! az Angyalkert nevet viselte. Budán állt, a krisztinavárosi Mikó utcában. „Születésnapja” 1828. július 1. Megálmodója, Brunszvik Teréz grófnő saját vagyonából hozta létre. Az előkelő főnemesi család életvitelében fontos szerepet játszott az ókori filozófia (főként Pláton tanai), valamint a művészetek, köztük a zene. A martonvásári kastély falai között tetten érhető ez a szellemiség, melyet áthat a „halhatatlan kedves” közelsége – Beethoven szerelméről mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy kit is rejt valójában.

Teréz, az igazság papnője, elhatározta, hogy soha nem megy férjhez. Életét hazájának és az emberiségnek szenteli. Döntésében szerepet játszott széles látóköre, döntő módon pedig az ismeretség Pestalozzival, kora leghíresebb pedagógusával. Ő keltette fel érdeklődését a kisdedóvók intézménye iránt, annak gyakorlati része pedig ismert volt számára, mert saját gyermeke ugyan nem volt, de özvegyen maradt nővére két fiát ő nevelte. Pestalozzi nyomán ő is úgy tartotta, hogy a gyermekek oktatását életkoruknak megfelelő szinten kell végezni a jóra vezető képességek fejlesztésével, ehhez pedig nevelőiket is nevelni kell. Ugyanakkor hangsúlyozta a család, főként az anya szerepét. Szándékában volt még egy leány- és nőnevelő intézet létrehozása is, ezt azonban már nem ő, hanem unokahúga, Teleki Blanka valósította meg 1846-ban.

AZ ALSÓÖRSI NAPRAFORGÓ ÓVODÁRÓL
Keipert László, a Bécsből származó, Alsóörsön letelepedő neves festőművész feleségét Pállfy Ilonkának hívták. Óvónő volt, aki 1934-ben magánóvodát alapított a faluban. Ha élne és körül nézne a mai intézmény háza táján, biztosan melegséggel telne meg a szíve, látván, hogy az elmúlt évtizedekben milyen óriási fejlődés következett be a kezdetben Szalay Margit, az 1973 - 2004 közötti időszakban Segesdi Ferencné, majd Csiszárné Huszár Judit intézményvezető által irányított, napjainkra egy mini bölcsődével is kibővült Napraforgó Óvoda életében.
1958 nyarán kezdődött minden, csupán egyetlen csoporttal, hogy aztán folyamatosan bővülve és fejlődve, összefogással és társadalmi munkával támogatva lehetővé váljon először az Endrődi utcai épület kibővítése és megújítása, majd 1976-ban egy modern, jól felszerelt, konyhával is rendelkező esztétikus új épület átadása, amely ma már a lovasi gyermekek második otthona is. Az óvoda először az Endrődi iskola tagintézménye volt, később a művelődési ház része. A 2012 óta önálló óvodában napjainkban három, összesen 75 főt számláló csoport és egy 7 fős mini bölcsőde működik magas színvonalon, hivatásuk iránt elkötelezett, jól felkészült óvodapedagógusok, asszisztensek, dajkák, kisgyermeknevelők és kisegítő személyzet segítségével, míg az óvoda konyhája kifejezett hírnévre tett szert a község közélelmezése terén, elnyerve az alsóörsi rendezvények látogatóinak kegyeit is.

Az óvodai munka lényegét tekintve az Országos Alapprogramot követi, figyelembe véve a helyi sajátságokat és a környezet adta lehetőségeket. Az alsóörsi – lovasi gyerekek szerencsés helyzetben vannak, szebb- és jobb életteret keresve sem találhatnának. Nem panaszkodhatnak a programokra sem: nevelőik a néptánctól a fociig, a családi kirándulásoktól a bábszínházig mindenre gondolnak beleértve a kutyaterápiát és a madarászfoglalkozásokat is, kihasználva a község sokszínű adottságát.
Az óvodás korosztály számára nyitva áll a bíztató jövő, a közelben (az Endrődi utca 18 szám alatt) várja őket Alsóörs nem kevésbé népszerű oktatási intézménye, az

ENDRŐDI SÁNDOR REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÉZILABDA – UTÁNPÓTLÁS KÖZPONT
Már a régi görögök is azt vallották, hogy a tudás hatalom, Faludy György pedig azt írta, hogy aki a klasszikus műveltség jelentőségét nem érzékeli, bizonytalanul áll a világban, bár nem veszi észre. Aki érzékeli, legalább tudja, milyen a világ és hol áll benne.
Az oktatásnak, a nevelésnek, az iskoláknak mindenkor kiemelkedő szerepe volt az emberiség történetében, a világ megismerésében és formálásában, azaz életünk alakulásában. Ennek mibenléte meghaladja ezen írás keretit, ezért én most kizárólag az alsóörsi iskola bemutatkozására szorítkozom.

Néhány szó a névadóról:
Alsóörs iskolája Endrődi Sándor, a Balaton és Petőfi kultuszát megteremtő költő, műfordító, tanár, újságíró, naplószerkesztő nevét viseli. Veszprémben született, 1850 – 1920 között élt. Érzékeny tollú lírikus volt, Heine legjobb magyar fordítójának tartják. Jellemét tükrözi, hogy szerelme kezét hét év udvarlás után nyerte el, de az élet kegyetlen volt hozzá, előbb őt veszítette el fiatalon, majd két gyermeküket is. Az övé volt Alsóörs első nyaralója – véleménye szerint tanyának nem volt különb annál – mégis eladta barátjának, az alsóörsi fürdőtelepet létrehozó Mihálkovics Tivadarnak, mert a halálesetek miatt már nem lelte meg itt lelke nyugalmát. Élete alkonyán Budapesten élt és alkotott. Endrődi Sándor post humus méltó otthonra talált az iskolában, ahol munkásságát elismerve, szellemiségét tisztelve sokféle módon őrzik emlékét.

Az iskoláról:
A rendszeres oktatás csírái már a 18. század elején fellelhetők Alsóörsön. A református iskola a templom mellett állt: egyik oldalon a parókia, a másikon a két teremből álló iskolaház. Az egyik szobában a tanító lakott, a másikban folytaz oktatás, melynek ellenértéke részben természetbeni juttatás volt. Egy hajdani kisdiáktól tudom, hogy télen a kályhába a tűzifát még az 1950-es években is otthonról vitték a gyerekek. Az idő múlása megszépíti a múltat, mára kedves emlék maradt a kályha tetején sült alma illata. Voltak olyan évek, amikos Felsőörse, vagy Lovasra jártak a gyerekek. 1916-ban új iskola és tanítói lakás épült. A tanítót az egyházközség presbitériuma hívta meg. 1727-től ismert az alsóörsi oskolamesterek személye. Borbás László, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának örökös tiszteletbeli elnöke, aki 1967 és 1989 között volt az iskola igazgatója könyv alakban foglalta össze az óvoda és az iskola történetét – ahogy ő írja – a legrégibb időktől napjainkig.

Az alsóörsi alma materről büszkén állíthatjuk, hogy a község egyik büszkesége, a 21. század lehetőségeit alkalmazó, ugyanakkor hagyománytisztelő. Az új épület szerves egységet alkot a korábban meglévőkkel, felszerelve a technika legkorszerűbb vívmányaival. Bóka István polgármester szívügyének tekintette egykori iskolája jövőjét. A terveket Nedár Ferenc, a BME építészmérnöke készítette, megvalósításukban fontos szerepe volt az iskola akkori igazgatónőjének, Lovász Lászlónénak is. Mindez 2002-ben történt.
Miközben az alsóörsi iskola az oktatás minden szegmensében kiválóan helytáll, egyben a magyar sport fellegvárává vált. Elég egy pillantást vetni az előcsarnokban álló vitrinekre, a csillogó kupák, érmék sokaságára. Büszkeséggel tölt el mindannyiunkat, hogy a magyar kézilabda válogatottnak Bóka Bendegúz és Ligetvári Patrik személyében két kiváló játékost adtunk. Örülünk a kézilabdában elért országos bajnoki címeknek, az Adidas Kupában kiharcolt sikereknek, a németországi EB győzelemnek, a más sportágakban elért jó eredményeknek csakúgy, mint annak, hogy az országos kompetenciafelmérések során folyamatosan a megyei átlag felett teljesítenek tanulóink. Íme, ismét igazolódik a régi bölcsesség, miszerint ép lélek ép testben lakozik.

Sok mindent kellene még elmondani az Endrődi iskoláról. Én viszont arra gondoltam, hogy átadom a szót Mészáros Károly igazgatónak, aki 18 év után éppen most vesz búcsút szeretett iskolájától. Kérdésemre, hogy véleménye szerint mi napjaikban az iskolák legfőbb feladata, így válaszolt:
Az érzelmi és értelmi nevelés erősítése. Az alapvető emberi normák betartása és betartatása. A tolerancia és az alkalmazkodóképességre való nevelés. A tantárgyak csak eszközök ezen tevékenységek kialakításának megalapozásához. A tantestület szakmai eredményessége mellett az egész és önmagunk békéjének megteremtése. A tanulóknál az akarati- és a küzdeni tudás és a kötelességtudat kialakításának elsajátítása.

Szerencsés vagyok, hogy 18 évig lehettem az intézmény igazgatója. Köszönöm a falunak, az egyháznak, a munkatársaimnak, a szülőknek és a gyerekeknek az eredményes közel 20 évet.

Kovács Piroska
 

 

Praktikumtár

Kelet Balatoni Programok

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás