Hagyományaink tisztelete, a múlt értékeinek és szokásainak megőrzésére való törekvés tükröződik többek között abban is, hogy Alsóörs szeptember első vasárnapján évről évre búcsút rendez a faluközpontban. Nem volt ez alól kivétel a 2022. esztendő sem.

A búcsúk természetéről
A kereszténység előtti elemeket is magában foglaló búcsú eredetét tekintve vallási ünnepként kapott helyet életünkben. Már maga az ótörök gyökerekkel bíró, felmentést, bűnbocsánatot jelentő kifejezés is erre utal. Ünneppé oly módon vált, hogy a katolikus egyház az eseményen résztvevőknek bűnbocsánatot hirdetett. A különféle vallások különféle módon kapcsolták össze hitéletükkel, gyakran templomuk védőszentjének névünnepén tartották.
Ezek az alkalmak már kezdetben is sok világi elemet tartalmaztak, később befolyást gyakorolt rájuk az, hogy – főként a falvakból –sokan vándoroltak messze földre azért, hogy időszakos munkalehetőséget kapjanak. Hazatérve más eszközöket hoztak, új szokásokat vettek fel, amelyeket aztán honosítottak. A búcsúk, vásárok és piacok az anyagi- és szellemi javak kicserélődésére szolgáltak. Ilyenkor a családok, a falvak közössége, sokszor akár egy egész országrész lakói sereglettek össze azért, hogy találkozzanak, ismerkedjenek. Ilyenkor az egymásól távol élő rokonok meglátogatták egymást, családjukat, barátaikat.

Gasztronómiai örömök
A búcsúk alapvető követelménye, hogy mindenki – főként a vendég – érezze jól magát. Teljen a nap dallal, tánccal, vidám kedvvel, ha már ennyire készült rá mindenki! A ház asszonya idejekorán sütött, főzött, a jól ismert fogások mellől nem hiányoztak a házi specialitások sem. Elmaradhatatlan volt a frissen sütött kenyér, hozzá a vaj szintén frissen köpülve. Ami pedig az italokat illeti: minden gazda adott kalácsot vagy perecet, mellé legjobb borát. Az adományokat a pásztorok gyűjtötték össze, miközben ünnepi viseletben járták a falut.
A mulatság három napig tartott, mint a mesében. Az elsőt otthon töltötte a család vendégei társaságában, közben ettek, ittak, mulattak. A második nap gyakorlatilag ugyanúgy zajlott le mint az első, csak nem otthon, hanem a kocsmában. Harmadnapon a szőlőhegyen jöttek össze a férfiak és jártak pincéről pincére (valami hasonló készül néhány nap múlva itt nálunk, a környéken is a nyitott pincék túra apropóján). Ilyenkor a menü libasült vagy gulyás volt jóféle helyi borral.

Búcsú Alsóörsön
Azok a kedves Olvasók, akik nyomon követik honlapunk híradásait, minden évben találkozhatnak az éppen aktuális búcsú alkalmával készült beszámolóval. Túl sok újdonságot nem tudok írni, a helyszín, a sportcsarnok környéke, változatlanul ideális minden szempontból, a vásárra érkező árusok pedig már jól ismerik az igényeket, ott is sorakoznak a polcokon a potenciális búcsúfiák.
Akinek van hozzá kedve, kipróbálhatja a céllövöldét, horgászhat, vagy éppen útra kelhet, nem is akárhogyan, egyesek meseautóval, mások hintón, lóháton, esetleg kiskacsa és más kedves játékszer hátán. A népszerűségi versenyt azonban egyértelműen az ugrálóvár és a szélsebesen forgó körhinta viszi el, mindkettőt térítésmentesen bocsátotta az érdeklődők rendelkezésére az önkormányzat).
Nem ez az első alkalom, amikor a búcsú forgatagában Hoffercsik Zsuzsával találkozom. Ilyenkor szinte egész családja ellátogat hozzánk, mivel a szó szoros értelmében „búcsújárással” foglalkoznak. Mint mondja, Alsóörsön mindig jól érzik magukat, miközben azon fáradoznak, hogy a vendégek legyenek elégedettek. Örömmel meséli, hogy itt, nálunk éppen most kaptak meghívást az egyik szomszédos országba egy hasonló rendezvényen való részvételre.

Három a kislány
Amíg három kislány, Báró Jázmin és testvére, Boglárka, valamint barátnőjük, Molnár Bogi nagykomolyan fontolóra veszi, hogy melyik szórakozási lehetőség legkedvesebb számára, én szüleikkel beszélgetek tulajdonképpen a közelmúlt eseményeiről, szokásairól, hiszen ők maguk is fiatalok. A búcsút az anyukák a közösségi lét elemének tartják, hagyományaink tovább örökítését pedig fontos feladatnak.
Havadiné Mártát emlékei Budapesthez fűzik. Bár nem házasodtak azonnal össze, férjét jóformán gyermekfejjel ismerte meg. Búcsúk márpedig akkor is. ott is voltak. Nem véletlen, hogy egyszer még egy szépséges mézeskalácsszívet is kapott tőle (biztosan tükör is volt a közepén).

Zárszó
Az ünnepek lényege, hogy a fontos dolgokat emeljék ki a hétköznapok sokaságából. Régen ehhez a keretet az egyházi ünnepek adták. Ehhez alkalmazkodtak a népszokások, amelyek tükrözik az emberek gondolkodásmódját, világképét és érzelemvilágát.

Kovács Piroska

Zórád Ferenc fotóival: