Ünnep az AMFI-ban. Egy születésnapot illik rendesen megünnepelni, főleg gyermekkorban. Ez meg is történt szombaton, szept. 16-án este az AMFI-ban.
Két évvel ezelőtt egy parádés színpadi műsorral adták át rendeltetésének az intézményt, a valamikori kőbánya területén újra fel- és kiépített létesítményt, az amfiteátrumot, a varázserdőt, azaz mára közkeletű nevén, az AMFI-t. Sok jó program emlékét őrízhetik a látogatók, akik már az idei évben is húszezernél többen voltak. S még nincs vége az évnek! Kora tavasszal, húsvét tájékán már invitálták a gyerekeket, családokat, s még az ősz is tartogat néhány kellemesnek, népszerűnek ígérkező programot. Eleinte hallottam olyan ellenvetéseket, hogy messze van….. a falu központjától húsz percre átlagos tempóban. S rendezvények idejére megoldják azt is, hogy a gépkocsikat a lovarda felé irányítják, így a régi vízműtől háborítatlanul haladhatnak a gyalog közlekedők. Annál is inkább, mert mostanra elkészült az a gyalogos ösvény is, mely pihenőkkel, szalonnasütővel vezeti a zöld tengelyen sétálókat a Merse-parktól idáig. De az elektromos kisbusz is szolgálatba áll a rendezvények idejére. Ha valaki nem nézné az AMFI honlapját, akkor is tud az eseményekről, a falu több pontján plakátok hirdetik az aktuális időszak programjait. Az előadások java részét a Kultkikötő szervezi, a többit az a néhány állandó munkatárs, akik szívvel-lélekkel vesznek részt a munkában, s jórészt észrevétlenül. A rendezvények idején akadnak segítők is, ma is így volt, a piros polós kultkikötős és fekete polós amfis fiatalok rendezkedtek a helyszínen, az igazgató Dobrosi Zsolt figyelme mindenre kiterjedően pásztázta a területet. A telefonja is sűrűn rezzent, ilyenkor csendes utasításokkal látta el a kérdezőt.
Ezt álmodta meg valamikor, ilyennek képzelte, kérdeztem tőle, igen, amit építőmérnökként megálmodott, az megvalósult. Ami nehéz időnként, azok emberi vonatkozásúak…… Sokat nem tudtam faggatni, mert hívták, ……
Inkább nézelődtem, figyeltem a készülődést. A zárt kapu előtt már két órával az előadást megelőzően egy csoport vidáman várakozott, a pénztár környékén is felkészültek három folyosót jelölve ki a beeresztésre, karszalagot kapott mindenki. Mindjárt a kapuk közelében kipakolta portékáit, a Bagossy Brothers Company feliratos polókat, táskákat árusító vállalkozó, a büfé is várta a vendégeket, a kisebb színpad melletti is……
Szebb időt elképzelni sem lehetett volna. A napsütötte lépcsős lelátó hamar megtelt, a színpad előtt is kezdtek gyülekezni a fiatalok. S hogy kellemesen teljen az idő nyolcig, arról az előzenekarként színpadra álló LIANA együttes gondoskodott. A tavaly alakult zenekar – ahogy Kató Lilla énekesnő definiálta – a dream pop és a folk stílusát követi, elegyíti….. nem okoztak csalódást. A szép hangú énekes egy-egy dalukkal a tündérvilágba is elcsábította hallgatóit.
Szeptember közepén már korábban lopakodik elő a sötétség, az erdő ölelte katlanban is kigyúltak a fények. Mint apró szentjánosbogarak mutatták a lépcsők mellett az utat, egy-egy fényfüzér magasabban. Szemközt a Somlyó-hegy sötét kupolaként, tetején a kilátó még nem simult bele az éjszakába. A Kis-hegy is sötét tömb, két ház világító lámpái figyelnek csak. Mintha denevérek röptét is látnánk, hamar elhúzódtak vagy a sötétségbe olvadtak.
A színpadon a várva várt együttes, a népszerű BAGOSSY BROTHERS COMPANY csapata, öt fiatal férfi….. De mielőtt rázendítettek volna…..Köszöntőt mondott Dobrosi Zsolt igazgató és Hebling Zsolt polgármester, aki szerint a falu jól ismert jelszava erre a helyre is igaz: Alsóörs/AMFI vár, marasztal, visszavár! Aztán Halász Judit dala csendült fel: Boldog születésnapot!
S amikorra elkezdtek zenélni a fiúk, megtelt a színpad előtti tér is teljesen, a pásztázó fényekben egyre több lengedező kart lehetett látni. Remek zene, remek fénytechnika, összhang és dalok folyama. A tíz éve Gyergyószentmiklóson zenekart alapító testvérpár meghódította a Kárpát-medencét biztosan, Budapesten hónapokkal előbb elkeltek a jegyek….. Balaton körüli nyári turnéjuk záró eseménye ez a mai este, ahová szívesen jöttek, hiszen látták az építkezés kezdetén is a helyszínt, s tetszett a környezet. Több százan biztosan, az egyik kapus véleménye szerint másfél ezren is részt vettek ezen a koncerten. Nem csak részt vettek, de együtt éltek, mozogtak a dalokkal. Az volt az érzésem, hogy rajtam kívül mindenki ismeri a dalok szövegét, hiszen ez többször igazolódott: amikor elhallgatott az énekes, a közönség folytatta….
Aztán magam is ráismertem jó néhány dalra, én ma este jegyeztem meg igazán a nevüket, s zártam a szívembe őket. Nagyszerű hangulatot teremtettek, zenéjükkel, dalaikkal elvarázsolták a közönséget.
Ha Balatonon járok, enyém a világ,
olvadnak a szívek, nyílik a virág…
Csiszár Edit
AMFI Alsóörs fotói:
