• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
               

UTCAMESÉK 47. - DÓZSA GYÖRGY UTCA

Nyomtatás

DÓZSA GYÖRGY UTCA.Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg,

Mert az maga tűz, Úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok!” - írta Petőfi Sándor A nép nevében című versében.

Jól megértették volna egymást – gondoltam, miközben ezt a sort leírtam. Két remek ember, mindkettőben ott izzik a szabadságvágy, az igazságosság, az ember és ember közötti egyenlőség, a jobb jövőért tenni akarás szikrája. Azt, hogy Ady Endre is közösséget vállal velük, bizonyítja, hogy egyenesen Dózsa György unokájának vallja magát.

Neve össze forrt a 16. század Magyarországának parasztfelkelésével. Ki volt voltaképpen Székely Dózsa György, és mivel érdemelte ki azt, hogy a végzet hatalma ilyen kegyetlenül sújtson le rá?
Dálnokon (a mai Dalnicon) született 1470 körül, a dátumot nem tudjuk pontosan. Annal inkább halálnak napját: 1514. július 20-át! Istvánffy Miklós korabeli történetíró ezt írja: „Borzad a lélek elmondani kegyetlen, szörnyű és eddig még soha nem látott és hallott gyötrelmes kivégzését a szerencsétlennek”. Tüzes vastrónra ültették, fejére izzó vaskoronát helyeztek, kezébe jogart adtak. A foglyok közül kiválasztottak negyvenet. Napokig éheztették őket, kilencen élték túl, a többiek éhen haltak. A túlélőket arra kényszerítették, hogy egyenek a haldokló összeégett húsából. Aki erre nem volt képes, azt kivégezték, a többieket utána elengedték. Azt is feljegyezte a krónika, hogy Dózsa önmagának nem kért kegyelmet, öccsének, Gergelynek viszont igen, de ő nem élt vele. Osztozni kívánt testvére sorsában. Bírái eltekintettek az általuk alkalmazott szokástól, a karóba húzástól, „kegyelemből” csupán fejét vették. Dózsa György viselkedését mindenki csodálta (beleértve ellenfeleit is) olyan méltósággal viselte a kínzást egészen addig a pillanatig, amíg a jótékony halál meg nem váltotta.

De térjünk vissza a történet kezdetéhez! 1513-ban X. Leo pápa megbízta Bakócz Tamás bíboros érseket, hogy szervezzen kereszteshadjáratot a török ellen. Bakócz Dózsa György kisnemesi családból származó székely lófőt nevezte ki a felállítandó sereg parancsnokává, aki az oszmánok elleni hadjáratban lovaskapitány volt, kiváló vívó, párbajokban sikeres, olyannyira, hogy az oszmán bajnok legyőzésével országos hírnévre tett szert.

A toborzás jól sikerült. Dózsával párhuzamosan Szapolyai János erdélyi vajda is gyűjtött hadat és a ferences rend egyik ága is mozgósított, vezérük Lőrinc pap lett. A török elleni hadművelet azonban még el sem kezdődött, máris befejeződött, a seregek nem lépték túl a Magyar Királyság határát. Az ország viszont lángba borult, mert a hadjárat leállítása miatt a keresztes sereg saját nemessége ellen fordult. Hunyadi halála után növekedtek terheik, romlott gazdasági helyzetük. Az eredeti cél megváltozott, a országos szintű lázadás már a társadalmi rend megdöntésére irányult.

A következő hónapok, pontosabban az 1514. áprilistól júniusig terjedő időszak Dózsa – féle parasztháború néven vonult be Magyarország történelmébe. Egy 40 ezer főből álló soknemzetiségű sereg vívta élethalálharcát váltakozó sikerrel. Kezdetben – többek között Mezőtúrnál, Apátfalvánál, a Maros mentén Aradnál – győzelmet arattak, pesti egységük viszont letette a fegyvert. Temesvárott pecsételődött meg Dózsa seregének sorsa. Június 13-án kezdte meg a város ostromát, ám két nap múltán Szapolyai vezetésével húszezer fős felmentő sereg érkezett, ekkora túlerővel szemben már tehetetlennek bizonyult. Arra nagyon vigyáztak, hogy a Dózsa testvéreket az ismert okok miatt élve fogják el. Július végén, Bihar ostrománál Lőrinc szerzetes serege is megsemmisült, ezzel a felkelés összeomlott. A bekövetkezett megtorlás nem jelentett vérfürdőt, mert a nemességnek is szüksége volt a parasztság munkájára, a felkelés vezetőin viszont kegyetlen bosszút álltak, általában karóba húzták őket. Az is megesett (félévezred távlatából név szerint is tudjuk), hogy Ravazdy Péter alispánt saját jobbágya hurcolta a vesztőhelyre.

A lázadásnak komoly következményei voltak. Az országgyűlés új törvényeket hozott, többek között megszüntette a jobbágyság szabad státusát, a szó szoros értelmében röghöz kötötte őket, új adókat vetettek ki, valamint 1517-ben megszületett a hírhedt Werbőczy – féle hármaskönyv, a nemesi jogok alaptörvénye, ami pedig a legrosszabb volt, az ország nem reformálódott, rosszul kormányozták, már nem volt képes a törököt megállítani, melynek következményei 1526-ban láttak napvilágot.

Dózsa György és társai áldozata mégsem volt hiábavaló. Példát adott emberségből, formát dicsőségből. Nem véletlenek az őt ábrázoló képzőművészeti alkotások, a róla szóló írások, köztük Illyés Gyula, Sárközi György, Nemeskürty István könyvei és Eötvös József: Magyarország 1514-ben című korrajza. Erkel operát írt, Derkovits fametszetet készített róla. Emlékezetét utcanevek őrzik kegyelettel országszerte, mely alól nem kivétel Alsóörs sem.

Kovács Piroska

 

Praktikumtár

Turisztikai Fejlesztés

Magyar falu Program

Széchenyi Terv Plusz

Kerékpárút

Balaton riviéra

Vízparti szállás