UTCAMESÉK 64. – RÁKÓCZI FEJEDELEM utca

UTCAMESÉK – RÁKÓCZI FEJEDELEM UTCA. Ritkán, de előfordul, hogy édesanya és gyermeke egyazon település különböző közterületének névadója lesz. Alsóörsön megesett.

A lánglelkű Zrínyi Ilona, Munkács várának hős védelmezője és fia, II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem, a róla elnevezett szabadságharc vezérének emlékezete előtt hagyománytisztelő falunk ily módon is fejet hajt.

ÍGY KEZDŐDÖTT
II. Rákóczi Ferenc, az 1676. március 27-én Borsiban született kisfiú szülei a már említett Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc voltak. Apai ági felmenői több generációra visszamenőleg fejedelmek, mások – közük anyai nagyapja – erőszakos halált haltak. A történelem árnyoldalával korán megismerkedett- Néhány hónapos volt amikor édesapja elhunyt. Zrínyi Ilona új házasságot kötött Thököly Imrével. Hatéves korában édesanyja oldalán átélte Munkács ostromát, tizenkettő amikor a bécsi udvar erőszakkal elszakította családjától. Akkor látta utoljára édesanyját és nővérét, Juliankát. Gyámja Kollonich Lipót érsek lett. Csehországban, a neuhausi jezsuitáknál nevelkedett, később a prágai egyetemen tanult fizikát, építészetet és erdőépítést. Amikor nagykorúsították, az ország leggazdagabb birtokosa lett. 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hessen - rheinfelsi grófnőt és visszavonult sárosi birtokára.

EGY FŐÚR A NEMZET ÉLÉRE ÁLL
Az idegen szellemben nevelt II. Rákóczi Ferenc egy ideig néma szemlélője volt az itthoni lehetetlen állapotoknak, gr. Bercsényi Miklós főispán érttette meg vele, hogy származásából és pozíciójából kifolyólag tenni tud, és tennie is kell hazája, nemzete érdekében. Ennek hatására lépett érintkezésbe XIV. Lajos francia királlyal, de árulás áldozata lett, bebörtönözték, felesége segítségével sikerült megszöknie és Lengyelországba menekülnie, majd hazatérni. Innen kezdve regénybeillő, fordulatos utat járt be, az eleinte csekély létszámú felkelő vezérévé kérte, később csatlakozott hozzájuk csaknem az egész ország. Forgandó hadiszerencsével vívták csatáikat, volt idő, amikor csak a várak maradtak német kézen, az egész ÉK-i és ÉNY –i Felvidék elismerte urának, az erdélyi rendek pedig fejedelemmé kiáltották ki, miközben a kurucok Bécs alatt portyáztak. I. Lipót császár hajlandó lett volna tárgyalni, de feltételei nem voltak megfelelőek. 17O7-ben viszont az ónodi országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg – házat. XIV. Lajos ennek ellenére nem kötött szövetséget vele.

„RÁKÓCZI KÜZDÖTT HAZÁNKÉRT, S TÖRÖKNÉL LELT HALÁLT”
Egymást követték a kudarcok, visszavonulások. Elvesztek a bányavárosok, Erdély, Lőcse, a Dunántúl és a jelentős túlerőn kívül a pestis is tette a dolgát. A reménytelen helyzetben Rákóczi porosz, vagy orosz segítségre számított. 1711-ben tárgyalásokat kezdeményezett, ezért külföldre ment, de nem járt sikerrel. Távollétében ekkor megbízottja és 12 ezer katonája a majtényi síkon letette fegyvert a császáriak előtt. Ezzel létrejött a szatmári béke.

Rákóczi kegyelmet kapott, kezdetben egy kolostorban élt, majd a török kormány Rodostot (a mai Tekirdagot) jelölte ki tartózkodási helyéül. Tizenöt évet töltött ott. Bujdosótársai követték, egy egész utcát betöltő kolónia jött létre. Jártam abban a házban. Közvetlenül a Márvány – tenger partján áll, ablakából csodálatos a kilátás, hallani ahogy morajlik és mesél víz. Van miről: a nagyságos fejedelem által saját kezűleg faragott karosszékről, a látogatók garmadájáról, akik 300 éve hazánk minden részéből érkezve elhelyezik a kegyelet virágait, a történelmi levegőről, amely a mai napig körül lengi a környéket. Látom magam előtt Mikes Kelement is, aki már úgy szereti új hazáját, hogy nem tudja feledni Zágont, a régit.

II. Rákóczi Ferenc 1715. április 8-án halt meg. Szívét kívánsága szerint Grosbolsba vitték, testét a konstantinápolyi jezsuita templomban temették el édesanyja mellé. Hamvait 1906-ban a kassai dómban helyezték örök nyugalomra.