Közművelődési feladatot lát el, az üdülési szezonban az ún. „török-ház", ahol zenei produkciókra és képzőművészeti kiállítások rendezésére került sor. 

Nyitvatartás (2018.június 30-ig):
   péntek-vasárnap: 14.00-19.00 óra

Az alsóörsi török-ház, a török bíróság s a Prépost család története
Nem ismert, hogy a Rómer Flóris által 1860-ban „régi római lak”-nak nevezett, a 15–16. század fordulóján épült későgótikus kisnemesi udvarházat mióta hívják „török-ház”-nak vagy „török adószedő házá”-nak. A ház legkorábban a török kori adásvételi szerződésekben fordul elő 1675-ben, 1689-ben, majd 1722-ben egy csereszerződésben.
Az 1996-ban megjelent Alsóörs története című monográfia a Mórocza család levéltára alapján feltárta, hogy a faluban a 16–17. században kettős – magyar és török részre való – adóztatás folyt. Alsóörs török földesurai közül ismert egy „Rama” nevű szpáhinak (1557), Yuszuf Divánénak (1570) és Mehmet szpáhinak (17. század második fele) a neve. A török részre való adózás feladatának teljesítésére a falu roppant találékony módon török bírót választott, akik közül négynek a neve ismert: Kálmán Péteré 1557-ből, Prépost Alberté 1572-ből, Prépost Istváné 1590-ből és Mórocza Ferencé 1675 körül. Veszprém megyében még egy helyről, Felsőgörzsönyből ismert a török bíró.

A magyar írásbeliség történetében rendkívüli ritkaságnak számítanak az alsóörsi török bírók által kiadott oklevelek, melyek a Mórocza család levéltárában találhatóak. A török bíróság működése nyilvánvalóan kapcsolatban állt a török ház elnevezésével, amelynek a népi magyarázata – a ház turbánszerű kéményéből – tudományos szempontból nem állja meg a helyét, mert az valójában egy hagyma alakú barokk kéményzáródás.
1996-ban nem sikerült kapcsolatba hozni a faluban működő török bírókat a török házzal, 2006-ban azonban sikerrel járt a levéltári kutatás: összeállt a ház tulajdonosainak a 17. századtól a 20. századig tartó lánca. Ezek szerint a ház legkorábbi ismert tulajdonosa – legalább a 17. századtól, de 1675-től a házra vonatkozó oklevelekkel is igazolhatóan – a Prépost család volt. Miután a család férfiágon kihalt, 1701-ben a házba Gál Imre református lelkész és Prépost Katalin gyermekeit iktatták be. A következő tulajdonos Csepreghy Sámuel lett, akinek a felesége Gál Anna volt. A Csepreghyek 1869-ig birtokolták a házat, ekkor Guáth Péter vásárolta meg, s az ő leszármazottjai voltak a lakói a legutóbbi időkig.

Mivel a 17. századi tulajdonos Prépost családból való a négy ismert török bíró közül kettő, emiatt a török ház csak róluk, illetve tisztségükről kaphatta a nevét. A Prépost család története Alsóörsön a 16. század elejéig vezethető vissza, a falu legjelentősebb nemesi családja volt. Legkorábban 1535-ben Prépost András fiát említik alsóörsi telek tulajdonosaként. Prépost Ambrus 1571-ben II. Miksa császártól kapott oltalomlevelet. 1588-ban Prépost Albertet és fiait bevezették királyi új adományba nyert alsóörsi és másutt lévő birtokokba. 1592-ben Prépost Albert fiai és Prépost Ambrus Prágában kelt címeres levelet nyertek Rudolf királytól. Címerük leírását, melyen ponty és szőlőtőke ábrázolása is van, megőrizte az oklevél. További kutatást igényel annak vizsgálata, hogy a Prépost család lehetett-e a török ház építtetője.
Mivel a kettős adóztatás a szakértő történész szerint világtörténeti kuriózum, emiatt az okleveleket is kiadó alsóörsi török bíróságot már nehéz megfelelően minősíteni. Bizonyos, hogy az eddig is Európa-szerte ismert török háznak a rangját jelentősen emelték a legújabb kutatási eredmények.

Lichtneckert András levéltáros