UTCAMESÉK 9. - MIHÁLKOVICS SÉTÁNY

Nyomtatás

MIHÁLKOVICS sétány. Amikor a Magyar Állami Operaház ny. főtitkárától, Mihálkovics Tivadartól azt kérdeztem, hogy milyen érzés számára a családjáról elnevezett sétányon lakni, így válaszolt: Nagyon büszke vagyok erre.


Alsóörs, Mihálkovics sétány

Százötven éve vagyunk Alsóörsön. A lenti részt valaha Mihálkovics - telepnek nevezték, a régi képeslapokon még így szerepel. Később összevonták Alsóörs faluval. Nekem nagyon fontos a múlt, azon belül családom szerepe.

Nem ez az egyetlen olyan közterület az országban, melynek a Mihálkovics család a névadója. dr. Mihálkovics Tivadar hajdanvolt magyar királyi közjegyzőről Győr szívében szép sétányt, egyik fiáról, dr. Mihálkovics Géza Európa - hírű anatómus professzorról, a SOTE rektorától, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, Budapesten nevezték el utcát. Utóbbit ma Nagyvárad tér néven ismerjük. Az 1900-as évek elején a budapesti lakásínség enyhítése céljából szükséglakótelepeket hoztak létre.

Ezek egyike, a Mihálkovics - telep a IX. kerületében, az Üllői út közelében épült fel. Utolsó házait az 1970-es években bontották le. Aki fejet kíván hajtani Mihálkovicsék áldásos tevékenysége előtt, azt szobraiknál is megteheti: Budapesten, Győrben és Alsóörsön is.

Családtörténet dióhéjban
A Sopron megyéből származó dinasztiaalapító felsőpulyai Mihálkovics János udvari titkos tanácsos 1791-ben nemesi rangot kapott II. Lipót császártól. Utódainak mindegyike magas tisztséget töltött be. A dédunoka, Tivadar 1848. december 3-án született Pesten. Tanulmányait szülővárosában kezdte, Bécsben folytatta. Tanárai közé tartozott a magyar régészetet megteremtő Rómer Flóris akadémikus, barátai közé Endrődi Sándor költő, akivel élethosszig tartó kapcsolatot ápolt. Az ügyvédi vizsga letétele után néhány évig praktizált, majd a Pécsi Napló szerkesztője lett. 1875-től m. kir. közjegyzőként működött a Bács megyei Hátságon, később Győrben. A „három folyó városa” és közjegyzője között szoros kapcsolat jött létre, számos kérdésben bizonyultak döntőnek az itt töltött évek.

 

Már az első pillanatban bekapcsolódott a város mindennapjainak vérkeringésébe, közéletének formálásába, zenei életének alakításába. Ő volt a szabadkőműves páholy főmestere. Többféle mozgásformát űzött, közülük a vízi sportok álltak hozzá legközelebb. Győr ideális helyszínnek bizonyult ebben a vonatkozásban. 1877-ben barátjával, Némethy Ernő királyi ügyésszel megalakította a Győri Csónakázó Egyletet, melynek először művezetője, Némethy halálát követően pedig elnöke volt élete végéig. Ő fedezte fel a Balatont a vízi sportok számára, Endrődi barátsága pedig azt tette lehetővé, hogy Alsóörs fejlődjön, miközben ő otthonra talált e tájon.

dr. Mihálkovics Tivadar magánélete magában hordozta az emberi lét kettős arculatát: voltak benne örömteli események és kegyetlen tragédiák. Kezdődött azzal, hogy gyönyörű fiatal édesanyját tízes éveinek kezdetén elvesztette, édesapja egészségét pedig kikezdték az élet viharai. Bár sógora, Radevich János pécsi püspöki ügyész házában otthonra talált, sőt, első felségét, Ráth Irént is általa ismerte meg, a sors nem volt kegyes hozzá: az imádott nőt és két házasságából született nyolc gyermeke közül négyet (ahogy ő fogalmazott, ötven százalékot) a halálnak adott. Az életben maradottak viszont tisztesen helyt álltak: közülük Elemér a budapesti Szent László Kórház igazgató főorvosa, János a moszkvai királyi konzulátus első titkára, isztambuli királyi főkonzul, olimpikon vitorlázó lett, Árpád mérnöki hivatásának élt. Orlai Petrich Soma festménysorozaton örökítette meg a család tagjait.

Egy napló titkai
dr. Mihálkovics Tivadar „Egy sportember naplója” címen kapcsoskönyvbe zárta szinte egész életét. Az első bejegyzések ifjúkori emlékeiről szólnak, a későbbiek nyomon követik munkásságát, családi életét, kapcsolatrendszerét, élményeit. A könyv olvasmányos, közvetlen hangvételű epizódgyűjtemény, amely azzal a nem titkolt szándékkal íródott, hogy nyomot hagyjon életéről utódainak. A sok érdekes mozzanat között kiemelt figyelmet érdemel sporttevékenysége, a vitorlázás meghonosítása hazánkban, az, hogy Balatonfüred a hajóépítés fellegvárává vált, az első magyar evező - úszó és vitorlásverseny megrendezése, a Balaton vitorlásflottájának megteremtése. Ehhez legendás hajójával, a Kékszalag - győztes Vészmadár nevű cirkálóval maga is hozzájárult. Az emlékére kiírt Mihálkovics kupát ötven alkalommal rendezték meg.

Hogy mit köszönhet Alsóörs dr. Mihálkovics Tivadarnak?
Itt most hosszú felsorolásnak kellene következnie, ám a lényeg ebben a két mondatban összefoglalható: A község létét, fejlődési lehetőségét köszönheti a királyi közjegyzőnek, nemcsak a villatelep kialakítását, hanem a strand létrejöttét is.

Mindezt a nemesi közbirtokosággal szemben fennálló ellentét közepette, javarészt saját költségén tette. Napjaink közkedvelt üdülőhelye nélküle nem élhetné mai nívós életét. Köszönet érte.

Kovács Piroska