Hiba
notice

UTCAMESÉK 24. – BALATON UTCA, BALATONI ÚT

Nyomtatás

A római korban Lacus Pelsonak nevezték, német nyelvterületen Plattenseenek hívják. Mi magyarok tengerünkként tekintünk Kelet - Európa legnagyobb tavára, a Balatonra, melynek nevét községünkben két közterület is viseli.

A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes – bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre. Ezeket a sorokat Eötvös Károly írta, aki hiteles történetekből és anekdotákból szőtt Balaton körüli utazásának élményét ránk hagyta örökül.

MARADJUNK AZ ELNEVEZÉSNÉL!
Magyarul a szláv blato, boloto szó mocsarat, lápot, sarat jelent görög gyökerekből eredeztetve. Ezt középkori térképek is igazolják. A latin Lacus Pelso jelentése magyarul – valamint szerbül, horvátul és szlovénul is – sekély tó. A szószerinti német fordítás ugyancsak lapos, sekély tavat jelöl.

NÉHÁNY TUDNIVALÓ A BALATONRÓL, MAGÁRÓL
Tektonikus eredetű, tehát születése a földkéreg mozgásának következménye az Alpokhoz és a Dunántúli - középhegységhez kötődő süllyedék - sorozat második ütemével összefüggésben. Mindez a földtörténet pleisztocén korszakában történt.


Balaton az űrből

A tó „személyi adatai”:
Iklódy - Szabó János szavaival élve a Balaton a Dunántúl szíve. Határait a Balaton - felvidék, a Zala - somogyi - dombság és a Mezőföld alkotja.

Vízmennyisége 1800 millió köbméter, amely kétévenként kicserélődik. Hossza 77 km, átlagos szélesége 7,7 km. Az úgy nevezett tihanyi - kútnál a legmélyebb (11 – 12,5 m), egyben a legkeskenyebb (1,5 km), szemben a Balatonvilágos – Balatonalmádi közötti maximális 12,7 kilométernyi távolsággal. Ez nem volt mindig így. A pleisztocén korszakban sokkal magasabb volt a vízállás, a hullámok alámosták a partot. A vízszint a tatárjárás idején volt a legmagasabb (113,3 m). Alsóörsön is él az a szájhagyomány, hogy nem véletlenül épült az ófalu a parttól oly tisztes távolságban. A problémát több lépcsőben történő szabályzás, zsiliprendszer építése és a Sió-csatorna megnyitása oldotta meg. Az uralkodó észak - nyugati szélirány olykor kétméteres hullámokat generál. 1934 óta viharjelzés működik a tavon.

A Balaton vízkémiája egyedülálló. Vize enyhén lúgos kémhatású, speciális fürdővíz minőségű. 2018-ban két méter mélységben végigmérték a keleti medence vizének hőmérsékletét. A kapott 27,4 C fok feletti érték abszolút rekordnak számít. A tó keletkezésének körülményei, azaz a vulkánikus tevékenység kapcsán, melynek a szó szoros értelmében tanúja az északi part gyönyörű tanúhegyláncvonulata, olyan élettani körülmények jöttek létre, amelyek kedvezőek az egészség megőrzésére. Gondolok itt a mikroklímára, a szénsavas gyógyforrásokra, a növényzet egyes elemeire és másra. Megtalálható itt mind a négy őselem, mi több, hajdan egy német utazó úgy vélte, hogy maga a Paradicsom is valahol errefelé keresendő. Nem véletlen az sem, hogy Balatonfüredet kedvező adottságai révén már a 17. század óta a kardiológia Mekkájának tartják világszerte. Ez elsősorban természetesen az Állami Szívkórház kiváló gyógyító kollektívájának köszönhető, akik sokak egészségét adták vissza. Közéjük tartozik a hindu költőóriás, Rabindranath Tagore. Ő Füredet dicsőíti, Füred pedig őt, nevét sétány hirdeti, eszmeiségét a róla elnevezett évenként megrendezésre kerülő költőverseny.

A BALATON ÉLŐVILÁGA
Bármily tág teret ad a képzelet, nem tudja túlszárnyalni azt a választékot, amit maga a természet kínál. A Balaton élővilága sokszínű és változatos. A vízben és közelében 1200 állatfaj él siklótól a vaddisznóig, kabócától a bütykös hattyúkig, gímszarvastól a békákig. És természetesen halak sokasága: gardák, pontyok, süllők, őshonos bodorkák, balinok és ez még nem a sor vége. A Balaton ezer áldása közé tartozik, hogy táplálékot ad. A halászat ősi mesterség, sokan művelték a múltban is, és teszik azt ma is. Sajnos, rossz emléket is őriz ezzel kapcsolatban a kollektív emlékezet, több halásztragédia történt az elmúlt évszázadokban, köztük alsóörsi életeket is követelte a viharos Balaton.
A közelmúltban egy különleges, rendkívül étékes régészeti leletanyag került napvilágra, amelyet Seuso - kincs néven ismerünk. Az egyik nagyméretű színarany tálon PELSO felirat olvasható. Magán a tálon vadászjelenetek láthatók, peremén pedig az elejtett állatok megnevezése.

Cholnoky Jenőtől, a nagynevű földrajztudóstól tudjuk, hogy a Balaton vizében számtalan mikroszkópikus méretű élőlény található még akkor is, amikor teljesen tisztának gondoljuk azt. Ez a nagyon finom lebegő anyag csak a legfinomabb rezgésű fénysugarakat, a kéket és az ibolyaszínűt tudja szétszórni. Ezért látjuk néha a tó vizét ezekben a festői színekben.

TÖRTÉNELEMMORZSÁK INNEN – ONNAN
A Balaton története a legkorábbi időkig nyúlik vissza. Lakott vidék volt már az őskorban is, ahol később a rómaiak is otthon érezték magukat, villákat építtettek, gazdálkodtak, kiterjedt úthálózatuk maradványait ma is használjuk. Galerius császár – aki lecsapoltatta a mocsaras partot – annyira kedvelte Pannoniát, hogy uralkodása utolsó éveit itt töltötte, méghozzá hasznosan, ugyanis kísérletet tett a tó vízszintjének szabályzására. Fontos dátum 1055, a Tihanyi Apátság születésnapja, nemcsak szépsége és védelmi szerepe miatt, hanem azért is, mert alapítólevelének híres sora az első magyar nyelvemlék.

A következő évszázadokban sok minden megesett, nemcsak fontos történelmi események, hanem olyan helytörténetbe kívánkozó esetek is, mint például az, amikor két Keszthely környéki birtokos úgy oldotta meg azt a kérdést, hogy ki szállítson hajójával zarándokokat a Balatonon, hogy egyikük emberei rátámadtak az utasokra, vízbe dobták őket, majd kimentették és révpénz ellenben saját hajóikkal vitték őket tovább. A koraközépkor nemcsak adomákat hagyott ránk, hanem egy kiterjedt végvárrendszert is, aztán jött a török, s miként mindenütt, ezen a tájon is itt hagyta kézjegyét. Amikor pedig 1690-ben elvonultak a térségből, a marcali és a kanizsai bég nagyon sajnálta, hogy kedvelt szórakozásával, a „hajókázással” fel kell hagynia. Mi nem annyira.

Az „új idők új dalai” egészen más világról tudósítanak, a Balaton kiemelt figyelmet kap. Ebben szerepe van a közlekedés fejlődésének, a Balaton könnyebb megközelítési lehetőségének a Pest - Buda Nagykanizsa vasútvonal megépítése révén, a polgárosodásnak, a reformkor szellemiségének és gyakorlatának, a fürdővárosok létrejöttének és nem utolsó sorban a hajózás megindulásának. Amikor Széchenyi először látta a gyönyörű Balatont, holt tengerhez hasonlította, mivel nem volt rajta semmiféle mozgás. Felismerve a mérhetetlen elmaradást, 1846-ban vízrebocsátották a Balaton első hajóját, a Kisfaludy gőzöst (csak miként azt Szerelmey Miklós, a pest Műkőnyomda intézet tulajdonosa 1848-ben leírta, azt sajnálták az utasok, hogy túl gyorsan halad, így kevés idő jut arra, hogy a tájban gyönyörködjenek). Ezzel párhuzamosan sorra alakultak a vitorlásklubok – addig sót szállítva csak Festetics gróf Himfyje szelte a habokat – és váltak népszerűvé a különféle vízisportok, nemcsak kedvtelés, hanem versenyek formájában is.

Alsóörs büszke arra, hogy ezekből az embert próbáló feladatokból részt vállalt, nem is akárhogyan: a megalakuló Balatoni Szövetség a helyben élő Dr. Iklódy - Szabó János kincstári főtanácsost választotta elnökévé, a Balatoni Egyesületek Szövetsége pedig társelnökévé. Ő volt a Hungária Yacht Club elnöke, a Halászati Rt. elnök – vezérigazgatója, a Veszprémi Takarékpénztár igazgatósági elnöke és még hosszú a sor funkcióit illetően, amelyeket magas színvonalon látott el.

Alsóörsön élt és munkálkodott Endrődi Sándor költő barátja, Dr. Mihálkovics Tivadar királyi közjegyző, a helyi fürdőtelep és strandfürdő megálmodója is, aki nagyrészt saját költségén hozta létre azokat. Mihálkovics sikert sikerre halmozó elkötelezett sportember volt, egyben az első balatoni vitorlás, evező- és úszóverseny rendezője, akinek elévülhetetlen szerepe van a Balaton felfedezésében a vízi sportok számára.

A BALATON, MINT MÚZSA
Képzőművészeti alkotások, irodalmi és zenei remekek, filmek, fotók és a mai kor emberének modern eszközei örökítik tovább generációról generációra a Balaton és környékének évszázadokat átívelő értékeit.

A Balatonról szóló első verseskötetet, a Balatoni kagylókat Garay János írta 1848-ban. Csokonai szólt A tihanyi ekhóhoz. Jókai Mór, aki balatonfüredi villájában álmodta meg az Aranyember részben igaz történetét, a Balatoni Szövetség irodalmi szekciójának elnöke volt. A szomorú sorsú Szendrei Júlia, maga is költő, Andersen fordítója, azt kérte szülővárosától, Keszthelytől, hogy vagy gyógyítsa meg, vagy fogadja őt nyugonni örökre. Keszthelyi volt Goldmark Károly zeneszerző is, aki részt vett az 1848-as szabadságharcban. Maradva a zenénél, Kálmán Imre az operett fővárosává tette Siófokot, míg Siófokon letelepedve Muzsinszky Nagy Endre, a jeruzsálemi Dormitio templom oltárképének megalkotója későbbi éveiben Egri Józsefhez hasonlóan kifejezetten a Balaton festője lett. Udvardi Erzsébet neve – akinek attribútuma az arany szín alkalmazása – szintén egybe forrt a Balatonnal. Jellegzetesek Kő Pál szobrai (többek között Tihanyban gyönyörködhetünk bennük) és Makovecz Imre utánozhatatlan épületei.

A filmművészet is előszeretettel használta a pazar helyszíneket. Itt forgatták többek között a Ház a sziklák alatt című szívbe markoló alkotást, csakúgy, mint a Liliomfi kedves történetét. Bujtor István színművész – rendező egyaránt rajongott hivatásáért, a tóért és a vitorlázásért, ez filmjeiben is kifejezésre jut. Nem véletlen, hogy szobra van Balatonfüreden. Érdi Tamás zongoraművész a komolyzene követe, Klassz a parton elnevezésű sorozata évek óta siker mindenütt amerre jár, merthogy jobbnál jobb helyszínek születtek az idők során. Alsóörs ebben a vonatkozásban is élen jár: a Törökház kiállításai, a református templom hangversenyei, a strandszínház és a művelődési ház nívós programjai új színfolttal gazdagodtak, az újonnan épült Varázserdő igazi varázslatokkal, köztük a planetárium programjával várja az érdeklődőket. És ez még nem a végkifejlet: 2023-ban Veszprém és a Balaton térsége lesz Európa kulturális fővárosa!

Sok sikert, jó utat Balaton!

  

Kovács Piroska

Fotók a Balatonról, melyeket Nagyné Klára, Nagy Vera, Csókás Péter, Novák Edit és Kárpáti Melinda készített: {gallery}2021/balatoni{/gallery}