UTCAMESÉK 26. – ZRÍNYI ILONA

Nyomtatás

Zrínyi Ilona utca. XIV. Lajos francia király Európa legbátrabb asszonyának nevezte, IV. Mehmed szultán birodalma történetében egyedüli nőként athnamet (oklevelet) adományozott neki.

Zrínyi Ilona, Munkács várának hős védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja sokszorosan rászolgált ezekre az elismerésekre.

ÚJABB ZRÍNYIÁSZ
A Subicsok, azaz a Zrínyi főúri család ősei már a 12. század kezdetén vezető szerepet töltöttek be Horvátország életében. Bogdanac zsupán unokáit, Gergelyt és Istvánt, az első Brebiri grófokat III. Endre örökös báni méltósággal ruházta fel, Nagy Lajos király pedig 1347-ben a szlavóniai Zerin várát adományozta nekik. Ekkor vonultak be Zrínyi néven a történelembe.

A Zrínyieket a következő évszázadokban megismerte a világ. Zrínyi Miklós horvát bán a török elleni küzdelemben Szigetvár legendás védőjeként tette nevét halhatatlanná. Szolimán szultán – aki az ostrom alatt maga is meghalt – Tót- Horvát- és Szlavonország fejedelemségét ajánlotta fel neki a vár feladásáért, ő azonban azt választotta, hogy megtizedelt kicsiny seregével kirohan a rommá lőtt várból. „Soha harcos nem halt még szebb halállal”- írta a krónika.
Dédunokája, ugyancsak Zrínyi Miklós gróf, ugyancsak horvát bán, költő volt és hadvezér. Apja korán meghalt, Pázmány Péter nevelte. Életcélja a török kiűzése volt, ám a sors másképp akarta: halálos balesetet szenvedett egy vadászaton. Gyilkosa egy vadkan volt. Vagy más történt?

Madarász Viktor: Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt

„ZRÍNYI VÉRE MOSTA BÉCSET, S SENKI BOSSZÚT NEM ÁLLT” (Kölcsey)
Miklós öccsét, szintén horvát bánt Péternek hívták, feleségét Frangepán Anna Katalinnak, akinek neve műfordítóként is fennmaradt. Ők voltak a horvátországi Ozalyban 1643 körül született grófkisasszony, Zrínyi Ilona szülei. A szép és művelt, horvátul, magyarul latinul és németül beszélő fiatal lány I.Rákóczi Ferenc felvidéki nagybirtokossal kötött házasságot, akitől három gyermeke, a csecsemő korában elhunyt György, Julianna nevű lánya és a későbbi nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc született.

1670 sorsdöntő évnek bizonyult a család történetében: a Titkos Társaság tevékenységében, ismertebb néven a Wesselényi – féle összeesküvésben való részvételért Ilona édesapját és nagybátyját, Frangepán Ferencet Bécsújhelyen lefejezték, testvéreit és édesanyját Grazba hurcolták és fogságba vetették, ahol három év múltán Frangepán Anna megtébolyodott, majd meghalt. Vagyonukat elkobozták. I. Rákóczi Ferencet édesanyjának, Báthory Zsófiának hatalmas váltságdíj ellenében sikerült megmentenie a kivégzéstől, de a bécsi kamarilla gondoskodott róla, hogy hamarosan „ismeretlen betegségben” veszítse életét. Fia mindössze néhány hónapos volt abban az időben.

FEHÉR LILOM FEKETE GYÁSZBAN
Zrínyi Ilona nagyon szerette a virágokat. Tisztelői szerint maga is az volt, egy „fehér liliom fekete gyászban”, 23 évesen özvegyen, két gyermekkel. 1682-ben másodszor is férjhez ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imre erdélyi fejedelemhez, akitől szintén három gyermeke született, ám egyikük sem érte meg a felnőtt kort. Férje mellett maga is a kibontakozó kuruc felkelés aktív résztvevője lett. Bécs sikertelen ostroma után a törökök és a velük szövetséges kuruc csapatok visszavonulásra kényszerültek, egyedül Munkács vára tartotta magát. A hős lelkű Zrínyi Ilona három éven át, Buda visszafoglalásáig védelmezte a várat Antonio Caraffa generális csapatai ellen. Amikor fel kellett adnia, sikerült elérnie, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak és azt is, hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás miatt Bécsbe kellett mennie, ahol gyermekeit elvették tőle. Soha többet nem látták egymást. Ő maga három évig a császár túszaként élt a bécsi Orsolya-rendi zárdában. 1691-benThököly fogságba ejtette gróf Heissler császári altábornagyot, érte cserélték ki a fejedelemasszonyt, aki önként követte férjét a törökországi száműzetésbe. Búcsúlevelét fia soha nem kapta meg.

Nicomediában halt meg 1703. február 18-án. Zrínyi Ilonát és II. Rákóczi Ferencet eredetileg Istambulban temették el, ma a kassai Szent Erzsébet - dóm altemplomában nyugszanak.

Emléküket az utókor kegyelettel őrzi.

Kovács Piroska