Almáditól Badacsonyig terül el Balaton északi részén az a szemgyönyörködtető, lelket emelő partszakasz, amit „Balatoni Riviérának” nevezünk. Mediterrán klíma, fénygazdag tavaszi, nyári, őszi napok, szőlőt érlelő lankák, gyümölcsöskertek, partokra néző dombhátak, íme, ezek vidékünk jellemzői. Pannon derű, történelmi hangulat lengi be a tájat. Fejlett mezőgazdaság, gazdag fürdőkultúra formálta mai képére a vidéket. Fő csábító ereje a mindinkább kiteljesedő idegenforgalom.
Alsóörs a Somlyó-hegy lábára épült Árpádkori település. Elsőként 1200-as okleveleinkben említik. A hegy tereplépcsőiről lefelé, a part irányába terjeszkedett. Üdülőhely, hatalmas stranddal, selymes vízzel, napsugárzással, kényelemmel.
Vonzó, csalogató látványt, élményt kínál az ősközség. Régi emlékeit ma is őrzik az ódon utcácskák, a permi vörös homokkőből rakott, vastag falú házak, udvaraikon faragott vályúkkal, itatókkal, mesterien kiképzett kútkávákkal, kapuikban zömök kerékvető kövekkel. A parasztember valaha maga emelte, építette hajlékát. Mára szinte kihalt az a nemzedék, amelyik utánozhatatlan ügyességgel formálta meg az időtálló, szép nádtetőket.
Erre felé számos szőlőbeli hajlék, pince, római alapfalakra épült. A középkorban a királynéknak voltak itt birtokaik, s ekkor vette kezdetét a vöröskő bányászata. A török idők sem múltak el nyomtalanul a falu életében. 1570-ben Bornemissza János, pápai várkapitány feltehetően a suhatagi dűlőben ütközött meg az oszmán túlerővel.
A századforduló után 1909-ben épült meg az északi vasútvonal. Ez Győrrel és Budapesttel is összekötötte Alsóörsöt. Kialakult a fürdőtelep, megalakult a fürdőegylet. Annak idején panziók, ma számos vendéglátóhely, önkiszolgáló étterem várja a nagyközönséget. A község gyarapodó bevételi forrása az idegenforgalom.
Erősen beépült partszakasszal kíséri végig az üdülőtelepet a 71-es számú főútvonal. Alsóörs központi tengelye az Endrődi Sándor utca, amely a fürdőtelepről vezet föl a faluközpontba. Két oldalán szebbnél szebb családi házak, iskola, óvoda, művelődési ház.
A múlt értékeit is őrzi a falu lakossága. A művelődési ház falán található a 48-as honvédek emléktáblája.
Endrődi Sándor (1860-1920) építette a parkban az első üdülővillát. Helyén tábla hirdeti a költő emlékét, aki örökre fölragyogtatta a kurucdalokat, megalapította a Petőfi Emlékmúzeumot Budapesten, és jelentősen hozzájárult a balatoni vitorlázás felvirágoztatásához.
Mintha óvná a falut a tengerszint fölé 230 méterrel emelkedő Somlyó-hegy. Lábánál, a település oldalában a part egyik legszebb fekvésű temetője. Az alsóörsi ember életében szeretettel nézi a tavat, s holta után is lelát a vízre…
Meglehetősen elhanyagolt, ám értékes arborétum is megbúvik a hegy oldalában. Szélében áll a középkori, tornyával messzire intő templom. Értékes építészeti megoldásokat, 13, századi kegyúri karzatot, gótikus falrészeket csodálhatunk meg benne. Szomszédságában, a Petőfi-közben Európa-szerte híres műemlék: a késő gótikus kisnemesi udvarház, amit turbános kéménykiképzése után egyszerűen csak törökháznak nevez a nép. A Balatonra néző, hatalmas, dongaboltozatos, kőpincés, faragott kőkeretes főbejáratú ház a tősgyökeres Guáth család tulajdona volt. Kivételes kincs nemzeti értékeink között!
Kirándulásra csábít a falu környéke is. A Csere-hegyen épült egykori Horthy Miklós kilátót 1935-ben avatták. Veszprém, Somogy és Zala megyére esik innen a tekintet. A Balaton, a Bakony együttes sugárzásának e kivételes földrajzi pontjára rövid sétányi erdei út vezet. Megéri a fáradságot, mert a 2003-ban átépített kilátó környéke ma fölöttébb vonzó kirándulóközpont. A fényben fürdő horizont végtelen távlatot ad. A táj egyszerre idézi föl a múlt romantikáját, s a jelen rácsodálkozásra érdemes értékeit, szépségeit.
Albrecht Sándor
